Fabiola Gianotti, a CERN kutatóközpont főigazgatója a CNBC-nek adott interjújában beszélt félelmeiről, melyek szerint a tudomány jelentős része ismét feledésbe merülhet a járvány lecsengése után.



Tényleg ilyen a világ?

Az elmúlt másfél év egy valamire biztosan megtanított minket: az igazi hősök laborköpenyt viselnek. Legyen szó orvosokról vagy tudósokról, az emberiség rendkívül sokat köszönhet nekik. A CERN főigazgatója, Fabiola Gianotti viszont úgy véli, a tudomány hirtelen jött népszerűsége a járvány előtti szintre eshet vissza a koronavírus megfékezése után.

Természetesen fennáll egy veszély, annak a veszélye, hogy ha a válság megszűnik, akkor a tudományt visszatesszük a kis dobozába, vagy a fiókba, hogy majd csak akkor vegyük elő újra, ha ismét beköszönt egy világválság, és ez így nem fenntartható, egyszerűen nem így kell kezelni a nagy kihívásokat

-fogalmazott az olasz részecskefizikus a CNBC-nek adott interjújában.

A baljós előrejelzés ellenére a neves tudós bizakodóan tekint a jövőbe. Úgy gondolja, a világ rengeteget tanult az elmúlt másfél évből, így egy „új normalitás" fog kialakulni, ami az olyan pozitív elvekre épül, mint az együttműködés.

Önös érdekek vs. közjó

Gianotti szerint a globális együttműködés folytatása érdekében fenn kell tartani és fejleszteni kell a kormányok és a magánszektor kommunikációját. Remek példa erre a koronavírus oltóanyagának szabadalmai körül kialakult vita. Míg a Biden adminisztráció és az Európai Parlament támogatta a szellemi tulajdon védelmének szüneteltetését annak érdekében, hogy a vakcinák minél több ember számára elérhetők legyenek, addig gyógyszeripari szereplők ennek szöges ellentétéért lobbiztak.

A fizikus kifejtette, hogy a két szektor közötti kommunikáció nagyon fontos a közjó érdekében, illetve azért, hogy az emberiség számára fontos, hosszú távú közös vízió érvényesüljön az egyéni, nemzeti és vállalati érdekekkel szemben.

Nőtt a szakadék

A szakember hozzátette, hogy egy olyan megközelítést kell alkalmazni, amely az értékeket helyezi középpontba, a cél pedig az, hogy a tudomány és a tudás mindenki számára elérhető legyen.

Gianotti külön kiemelte: a járvány egyik fő tanulsága az volt, hogy az ilyen válságok növelik a világon tapasztalt egyenlőtlenségeket és a szakadékot a fejlett és a fejlődő országok között.

The Conversation

Friss

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Photo by Valdhy Mbemba on Unsplash

Csodatörténet: a magyar anyuka megváltoztatta egy kongói család életét

Néhány ezer forinttal indult a történet Etyekről.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!