Fotó: Shutterstock
Hova tűnt el egy kisvárosnyi ember a kereskedelemből? Itt a válasz
2022-01-11
Jelentős átrendeződés figyelhető meg a munkaerőpiacon az utóbbi két évben. A kereskedelemben, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a vendéglátásban is csökkent a dolgozók létszáma, más szektorokban ezzel ellentétes folyamatok érvényesülnek.
Amíg 2020 őszén mintegy 610 ezer ember dolgozott a hazai kereskedelemben, egy évvel később a létszámuk körülbelül 585 ezerre apadt. Azonban nem csak ezen szektor munkaerőpiaca sínylette meg a tavalyi évet. Az egészségügyben és a szociális ellátásban is megközelítőleg 17 ezerrel csökkent a dolgozók száma. A vendéglátásnak sem ez volt a legjobb időszaka: ott 7 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy vendéglátás részterületének számító szálláshely-szolgáltatásban 9 ezerrel többen vállaltak munkát a vizsgált időszakban, mint 2020 őszén – írja a vg.hu a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira hivatkozva.
Több szektorban azonban élénkülés jellemezte a munkaerőpiacot. Mintegy 28 ezer fővel bővült a szállítmányozás és a raktározás területén az alkalmazottak száma az adott időszakban.
A legnagyobb szektorok pedig ezek voltak a foglalkoztatottak számát tekintve tavaly ősszel hazánkban:
Nagyon magas a humán erőforrás fluktuációja a kereskedelemben Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. Ráadásul rövid idő alatt kell megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat, ami igen nehéz feladat. A legszükségesebb oktatásokat és egészségügyi alkalmasság vizsgálatát követően gyakorlatilag azonnal beállítják az új alkalmazottakat a vállalatok a pultok mögé.
A tőkeerősebb kiskereskedelmi cégeket egyébként nem igazán érinti a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 260 ezres garantált bérminimum, ugyanakkor szinte mindenhol hatással van a bértáblára. A bérek kitermelésé pedig, más ágazatokhoz hasonlóan, nagy erőfeszítést jelent a kereskedelmi vállalkozások számára is – írja a főtitkárra hivatkozva a portál.
A munkaerőpiac az imént említett nehézségeitől eltekintve igen kedvező képet mutatnak a hazai foglalkoztatási mutatók. A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy rekordmagasra nőtt itthon a foglalkoztatottak száma szeptember és november között: 4 millió 687 ezren álltak alkalmazásban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A közfoglalkoztatottak és az átmenetileg külföldön alkalmazott magyarok nélkül is 4 millió 520 ezren dolgozhattak.
A koronavírus-hullámok időszakában kétszer is (2020 és 2021 első felében) visszaesett a foglalkoztatottak száma, az elmúlt hónapokban azonban a gazdaság növekedésével párhuzamosan jelentősen nőtt a foglalkoztatás. Igaz, kismértékben emelkedett a külföldi munkavállalások száma is novemberben.
A következő időszakban pedig kissé tovább emelkedhet a foglalkoztatás, amennyiben a járvány nem okoz újabb gondokat a világgazdaságban. A hazai munkaerőpiacon azonban továbbra is problémát jelenthet a (már a járvány előtt is jelentkező) munkaerőhiány.