Sok problémával küzdenek a víziszárnyastartó gazdák

A madárinfluenza, az elmaradt támogatások, a csődhullám réme és egy tüntetés is tarkította a közelmúltban a hazai víziszárnyas-szektor mindennapjait. A gazdák ígéretet kaptak ugyan, hogy segítség érkezik a kormánytól, azonban kérdéses, hogy mire lesz elég a soron kívüli támogatás.


Nem áll fényesen a víziszárnyastartó-szektor

Jelentősen csökkent hazánkban a víziszárnyas-állomány az elmúlt években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint amíg a hazai lúdállomány 2019 végén nagyjából 1,2 millió egyedet számlált, egy év leforgása alatt kicsivel kevesebb mint 800 ezer példányra apadt. A hazai kacsaállomány is óriási visszaesést mutatott az adott időszakban. Az említett évben körülbelül 4,5 millió volt a számuk, 2020 végére viszont nem érte el a 3 milliót – írja az Agrárszektor.hu.

A 2019-ről 2020-ra bekövetkezett drasztikus csökkenés elsősorban a madárinfluenza megjelenésének a számlájára írható, hiszen több tízezres állományokat kellett leölni azokban a gazdaságokban, ahol felütötte a fejét a vírus. 2020-ban azonban megváltozott a KSH adatgyűjtési módszertana is. Onnantól a hivatal statisztikáiban csak a gazdaságküszöböt elérő információ-szolgáltatók adatai szerepelnek.

Tavaly egyébként két hullámban, tavasszal és ősszel támadt a madárinfluenza hazánkban. Az őszi víruskitörések érintették leginkább a víziszárnyas-állományokat, amikor 420 ezer állatot kellett leölni közülük Magyarországon (2020-ban összesen majdnem 3,2 milliót).

Nem csak a madárinfluenza a probléma

Korábban mi is írtunk róla, hogy egyéb problémák is felmerültek a víziszárnyas-tenyésztők között, ugyanis a 2021 első negyedévére vonatkozó állatjóléti támogatások mindösszesen 37,7 százalékát, amíg a második negyedévi hozzájárulások csupán 44 százalékát kapták meg. A baromfiágazat többi szereplője (például a pulyka és csirketenyésztők) viszont nagyjából teljes összegben hozzájutott a forrásokhoz. A kifizetések tavaly év végén voltak esedékesek. A Magyar Államkincstár azt a magyarázatot adta erre vonatkozóan a Baromfi Termék Tanácsnak (BTT), hogy

„a benyújtott jogszerű támogatási igények meghaladták a rendelkezésre álló keretet és a támogatási igényeket a Magyar Államkincstár arányosan csökkentette a keret mértékéig”.

Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a felvásárlási árakat úgy kalkulálták az integrátorcégek, hogy beleszámolták az állatjóléti támogatások összegét is, ami jóideje bevett szokásnak számít. A támogatással együtt legalább nullszaldósra jöhettek volna ki a termelők. Így azonban nagyon rossz anyagi helyzetbe kerülhettek, hiszen nem érkezett meg a várt összeg. Emiatt csődhullámtól tartott több szakértő és gazda is. Hír szólt továbbá olyan gazdaságról, ahol a termelő 200 embert készült elbocsátani, ha nem áll helyre az ágazat. Olyan vágóhídról is hallani lehetett, ahol szabadságra küldték nagyjából a dolgozók felét. Emellett jellemzően már a bankok sem hiteleztek a szektornak.

Érkezik a segítség, kérdés, hogy elég lesz-e

A termelők ezért országos demonstrációt és gyűlést tartottak február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton. Az esemény miatt Nagy István agrárminiszter megszakította az amerikai útját. Hazautazott, majd a helyszínen jelentette be, hogy a kormány egyszeri 1,9 milliárd forint támogatást biztosít a kacsa- és libatartó szektor számára. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy mindez elég lesz-e a baromfitenyésztők bizalmának visszanyeréséhez – írja az Agrárszektor.

The Conversation

Ne hagyd ki!