A rendkívül magas élelmiszer-infláció miatt egyre keresettebbek az olcsóbb, többször gyengébb minőségű termékek. Pedig a Kometa ügyvezető igazgatója szerint inkább a minőséget kellene előtérbe helyezni, nem pedig a mennyiséget.
Az étkezésnél inkább a minőségre, mint a mennyiségre kellene törekedni
Továbbra is emelkednek az élelmiszerek alapanyagárai, azonban Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója szerint nem valószínű, hogy például a pulyka- és a csirkealapú termékek árai közép- vagy hosszútávon tovább nőjenek. Viszont árcsökkenést sem várható.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár. Ez a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt. Ehhez hozzáadódik, hogy az utóbbi 2-3 évben elég komoly béremelés is történt. (…) Mi is azt tapasztaljuk, hogy van egy kis visszaesés a drágább termékeknél, és a fogyasztók inkább az olcsóbb termékekre fókuszálnak, jobban vásárolják a kereskedelmi láncok saját márkás termékeit. De azt remélem, hogy ez a trend nem lesz túl intenzív
- nyilatkozta a szakember az Agrárszektornak.
Hozzátette, érdemesebb lenne inkább kicsit kevesebb, de jobb minőségű és korrekt árszabású élelmiszereket fogyasztani. Megjegyezte, akár egy párizsi vagy egy felvágott is lehet minőségi, ha jó az alapanyaga és a gyártási technológiája. Persze például a sonka az árazása szempontjából más kategóriába tartozik.
A hivatalosnál is magasabbnak érezzük az inflációt
Egyébként hónapról hónapra több pénzt költenek a munkavállalók és a nyugdíjasok élelmiszerre, az inaktívak viszont egyre kevesebbet – derült ki a Publicus Research kutatásából.
A december közepi első adatfelvétel szerint a megkérdezettek átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra, a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.
A KSH legutóbbi adatai alapján élelmiszerből ugyan 8,6 százalékkal kevesebb fogyott februárban, a vásárlók összességében mégis 121 milliárd forinttal több pénzt hagytak az élelmiszerüzletekben. Ezt a költési tempót azonban az inaktívak, azaz a valamilyen okból nem dolgozók (tanulók, háztartásbeliek) nem tudják tartani. Ők a Publicus mérése szerint egyre kevesebbet – decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot - költenek havonta élelmiszerre.
Az emberek a jelek szerint kezdenek hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. Decemberben a megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont már „csak” 65 százalékos drágulást feltételeztek. A KSH ehhez képest márciusban 25,2 százalékos éves inflációt mért, ezen belül 42,6 százalékos élelmiszerár-drágulást.
