Korábban igen népszerűek voltak a magyar konyhákban a galambhúsos ételek, azonban manapság szinte csak a luxuséttermekben találkozhatunk velük. A 80-as évektől volt mélyrepülésben az ágazat, viszont napjainkban sokan dolgoznak azon, hogy feltámadjon az szektor. Úgy tűnik, hamarosan akár exportra is termelhetnek a magyar galambtartók.
Évtizedek után lendülhet fel a húsgalamb piaca
A hazai húsgalamb-tenyésztés 30 éves lemaradását próbálja behozni Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza. Itthon már sikerült elérniük, hogy neves magyar séfek feltegyék az étlapjukra a galambhúsból készült ételeket, az átlag magyar konyháját azonban még nem hódította vissza a húskülönlegesség. Azonban a 80-as évekig más volt a helyzet: jobban fogyott a vasban, magnéziumban és vitaminokban meglehetősen gazdag galambhús.
Már a vidékiek sem túl nyitottak, sok macerával jár a megpucolás és az előkészítése, ezért leginkább a kész vagy félkész termékeket részesítik előnyben. Ilyenkor csak be kell tenni a sütőbe vagy a serpenyőbe, és ugyanazt az ízharmóniát érhetik el, mint az éttermekben. Efelé megy el a társadalom, nem az önellátás felé – ez persze nem csak a galamb esetében igaz
- nyilatkozta korábban a szakember.
A meglátása szerint azért szűnt meg a kereslet idehaza a galambhúsra, mert a piac igényelte volna az iparág fejlesztését, ez azonban évtizedekig nem valósult meg. Viszont 2018 decemberében elindult a Szárnyaló gazdaság - Nemzeti Húsgalamb Program, ami fellendülést hozhat az ágazatban, hiszen anyagi és szakmai segítséget biztosít a gazdáknak a galambtenyésztéshez. Emellett az is kedvez a szektornak, hogy sok országban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a galambhús.
Külföldön is terjeszkedne a magyar galamb, de nem megy az olyan egyszerűen
Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke pedig arról beszélt a napokban az Agrárszektornak, fellendülő szakaszban van a hazai galambfogyasztás is, leginkább azért, mert igen egészséges a madár húsa.
Hozzátette, a galambok 28 naposan, 75-80 dekagrammosan vágóérettek. Megtisztítva nagyjából 60 dekások. A darabáruk a hazai kiskereskedelemben körülbelül 2500 forint, de háztól olcsóbban is hozzá lehet jutni a vágott állathoz.
Elmondta, a magyarországi termelés évi 25 tonna alatt van, azonban a nyolcvanas években nagyjából 700 tonnányi vágott galambot termeltünk évente, jelentős részben exportra. Jelenleg Franciaország az Európai Unió legnagyobb húsgalamb-termelője, mintegy évi 4 ezer tonnával.
