Ebben az évezredben még nem volt akkora visszaesés az hazai élelmiszeriparban, mint manapság. Azon belül különösen nehéz helyzetben van a húsipar és a sertéságazat, hiszen ezeket speciális problémák is sújtják.
Bajban a hazai sertéságazat
A hazai sertéságazatot nem csupán a nemzetgazdasági nehézséges sújtják. 2018 óta komoly probléma az afrikai sertéspestis (asp) terjedése is. Igaz, Magyarországon házi sertésben eddig nem fordult elő a kór, de annak érdekében, hogy ez így maradjon, több biztonsági szabálynak meg kell felelni. Azonban több kihívás is akad, ami nem könnyíti meg a sertéstartók helyzetét.
A hatóságnak a fertőzött területeken évente kétszer felül kell vizsgálnia, számos laborvizsgálatot is folytatnak folyamatosan. A "Termőföldtől az asztalig" uniós stratégia egyik kiemelt témája az antibiotikumok csökkentett használata. Magyarországon sok antibiotikumot használnak ebben az ágazatban, az EU-ban az egyik legtöbbet. Ezeket sokkal nagyobb mértékben kell majd csökkenteni. Azt látjuk, hogy a sertéságazat jelentős antibiotikum-felhasználó, még a baromfiágazatnál is többet használnak. Kritikusan fontos antibiotikumok csökkentése még inkább prioritás mindenki számára, ebben viszont jobban állunk
– nyilatkozta Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón a napokban.
Ezer sebből vérzik a húsipar
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke pedig kiemelte, az élelmiszeripar gazdasági növekedése az ipari átlagot is alulmúlta tavaly.
Ez szokatlan. Az elmúlt 25 évben nem volt ekkora visszaesés az élelmiszeriparban. A húsipar pedig még nagyobb visszaesést produkált. 2023-ban a húsfeldolgozói -és tartósítási ágazat termelésének volumenindexe 15,7 százalékos visszaesést mutat, míg a húskészítmény-gyártás 14,4 százalékosat. Ilyenre szintén nem volt példa az elmúlt 25 évben. Emellett a belföldi értékesítés is jelentősen visszaesett
- idézi Éder Tamás az Agrárszektor.
Egyebek mellett kitért arra is, mekkorát esett az iparág forgalma. Az önköltség-növekedéseket pedig nem lehet beleépíteni az átadási és a fogyasztói árakba. De óriási kockázatot jelent például a forint árfolyamának bizonytalansága is.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke úgy látja, szükség lenne a reáljövedelmek, azon keresztül a hús -és húskészítmény-fogyasztás tartós és jelentős növekedésére. Valamint „patrióta, protekcionista piacvédelmi lépésekre, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik a kül -és belpiacon”.
Olcsóbb és kevesebb felvágottat vásárolunk
Éder Tamás korábban is beszélt róla, hogy Nyugat-Európában és Magyarországon is sokan fordultak el a húskészítményektől az utóbbi időszakban. Azonban amíg nyugaton ennek a jelentős része a flexitáriánus és a vegetáriánus étrendet választók miatt történhetett, itthon a jövedelem- és árhelyzetből fakadt, és nem az életmódváltásból. A fogyasztók kénytelenek voltak jobban odafigyelni a pénztárcájukra.
Az elmúlt 1,5 évben általában azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is. Szárazáruk esetében sokan fordultak az olcsóbb gyorsérlelt termékek felé, de olyan is volt, aki eddig kolbászt vett és most elkezdett inkább párizsit vásárolni. Azok közül pedig akik korábban is párizsit vásároltak, sokan a gyengébb minőségű, alacsonyabb hústartalmú, olcsóbb párizsi felé tendáltak. Tehát összességében elmondható, hogy minőségi váltás és mennyiségi csökkenés is volt
- idéztük Éder Tamást a napokban.
