Szakemberek mondták el, mi a helyzet jelenleg a hazai sertéságazatban. Nehéz időszak van a szektor háta mögött, viszont a jelenlegi állapot sem rózsás. Az ársapka sem tesz jót a termelőkkel.
Csökkenő sertésállomány
Az állatjólléti támogatási rendszer adatai alapján tavaly 1286 helyszínen tartottak sertést hazánkban. Ebből 657 kocatartóként, 629 hízósként volt regisztrálva. 2022 végén 186 ezer kocából és 1,1 millió hízóból állhatott a hazai sertésállomány. Ezek az értékek a kocáknál 2,9 százalékos, a hízóknál 5,2 százalékos csökkenést takarnak 2020-hoz képest.
Az üzemméreteket tekintve a kocatartók 23 százaléka rendelkezik a tenyészállomány 90 százalékával. A hízótelepek esetében szintén megfigyelhető a koncentráció, de kisebb mértékben. A hízótelepek 49 százalékán található az állomány 90 százaléka. A 2022-es, 4,2 milliós hízósertés-előállítás 56 százalékban modern multisite telepeken történt
- nyilatkozta Dr. Nemes Imre, az Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) a szakmai igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak.
Hozzátette, manapság az államilag támogatott állománycsere eredményeként modern genetikájú, szuperszapora, hatékonyabban termelő állatcsoportokat telepítettek a sertéstartók. Ezeknek az állategészségi státuszuk is magas. A modern állományok miatt pedig kocánként 28-30 hízó leadása lehetséges, ami jelentős hatékonyságjavulás a korábbi 22-23-hoz képest.
Nem tesz jót az ársapka
2019 második fele óta romlik az élő hízósertés önköltségének és a felvásárlási árának az aránya. Ez külső hatásoknak tulajdonítható, például az inputanyagok drágulásának. 2020 közepétől 2022 elejéig jellemzően csak önköltségi ár alatt tudták értékesíteni a sertést a hazai gazdák.
A sertésszektor árszintjeit vizsgálva pedig kirajzolódik, az elmúlt öt évben a kereskedelemnél jelentkezett a legnagyobb haszon. Nemes Imre szerint az ársapka bevezetése ezt a helyzetet is nagymértékben befolyásolta. A sertéságazatban dolgozók emitt is várják a kormány döntését az ársapka átgondolásáról és az esetleges kivezetéséről, mely mára kevésbé hasznos.
Emelkedő költségek
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke pedig arról beszélt a napokban: drasztikus áremelkedés volt jellemző a hazai gabonapiacon az elmúlt másfél-két évben, ami egy idő után jelentős energia-drágulással, valamint munkabér-növekedéssel párosult. Az orosz-ukrán háború pedig csak rontott a helyzeten. Ezek mind-mind beépültek a húsipari termelői költségekbe, ami idővel visszaköszönt a fogyasztói árszabásban.
Azonban Európában túlkínálat bontakozott ki sertéshúsból, így akkor még nem emelkedtek drasztikusan az árak. Ez a tendencia egészen 2022 első negyedévének végéig tartott, ekkortól datálható a sertéshús drágulása. Az év végére mintegy 80-90 százalékos drágulás ment végbe az élő sertés árában
– mutatott rá a szövetség első embere.
