A hazai szakmai szervezet szerint folytatódik az európai sertéspiac zsugorodása. Csökken a sertésállomány és a vágások száma. Ennek akár áremelő hatása is lehet a magyar piacon. Viszont a szakértők figyelmeztetik a sertéstartó gazdákat: erős, modern, külföldi termelők maradhatnak a piaci versenyben.
Zsugorodik az európai sertéspiac, csökken a (túl)termés
Több Európán kívüli piacot elvesztettek a kontinens sertéstartói, ami jelentős részben az afrikai sertéspestissel (ASP) magyarázható. Emiatt 2023 első nyolc hónapjában ötödével csökkent az EU sertéshúsexportja. Pedig korábban a helyi termelés 13 százaléka ment főleg ázsiai országokba. Mindeközben az európai kereslet is csökkent a sertéstermékekre.
A Magyar Állattenyésztők Szövetségének az elemzéséből kiderül, az utóbbi időszakban emelkedtek az élőállat-felvásárlási árak a sertéságazatban, valamint csökkentek a takarmány- és az energiaköltségek. Azonban mégsem lehet fényes a magyar sertéstartók helyzete, hiszen itthon tavaly 8,5 százalékkal csökkent a vágások száma, valamint 15 százalékkal a sertésállomány.
Ezzel párhuzamosan a legtöbb uniós országban hasonló folyamatok zajlottak. Például a legnagyobb termelő és exportőr Németországban is. Ráadásul ott a kormányzat a korábbi szint felére akarja csökkenteni a sertésállományt az évtized végére.
A szakmai szervezet szerint sokan úgy vélik, a (túl)kínálat csökkenése jót tehetnek a hazai sertéságazatnak, és például feljebb tornászhatja a termékeik árát. Azonban figyelmeztetnek a szakértők: a piac átalakulása után – különösen Németországban – elsősorban az átlagnál jóval hatékonyabb, a szigorúbb állatjóléti és járványvédelmi szempontoknak is megfelelő cégek maradhatnak életben, akik nehezíthetik a piaci versenyt.
Nem támogatja a műhúsfogyasztást az Agrártárca
Követni szeretnénk az olasz modellt. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozzuk a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz
- nyilatkozta Nagy István agrárminiszter decemberben.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett húsok és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására. A laboratóriumban, őssejtből tenyésztett termékek betiltását az elsők között a Coldiretti olaszországi kistermelői szövetség szorgalmazta. A kérdés az utóbbi években komoly politikai vitát eredményezett Itáliában, és a törvény megszavazása sem volt feszültségmentes. A Coldiretti hangoztatta, Olaszországban az élelmiszerek a kultúra és a hagyomány szerves részei, és a minőségi termékek védelme elsődlegesnek számít.
