Van, ami nem megy ki a divatból, igaz, némileg átalakul
Fotó: Shutterstock

Kevesebb a sertés, mégis több a disznóvágás

Egyre kevesebb a sertés Magyarországon, de évről évre magasabb a vágások száma. A sertéságazatnak számos nehézséggel kellett szembenéznie manapság. Azonban talán látszik a fény az alagút végén.


Kevesebb sertést tartunk, de többet vágunk

Folyamatosan csökkent a sertések száma Magyarországon az elmúlt 12-13 évben. Ezzel szemben növekedett a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban levágott egyedek mennyisége. Mintegy 2,7 millió disznót tartottak nyilván hazánkban 2021-ben, melyből nagyjából 770 ezer kisebb gazdaságokban nevelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Régi hagyomány Magyarországon a háztáji disznóvágás. Évtizedekkel korábban a vidéki családok akár 2-3 hízót is vágtak évente, hogy fedezzék a hússzükségletüket. Azonban az utóbbi egy-két évtizedben megjelent rendeletek sok mindent megváltoztattak.

A Napi.hu megjegyzi, hogy az új szabályok nyomán átalakult egyes, a sertések feldolgozásához használt eszköz, valamint módosult a leölés néhány módszere is. Például állatkínzásnak minősül a disznó ledöfése manapság. Az ölésnek fájdalommentesnek kell lennie, ezért kábítópisztolyt kell alkalmazni.

A disznóvágás néhány élelmiszer-biztonsági előírása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint disznóvágáskor az egyik legnagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot a baktériumok okozzák, hiszen mérgezést idézhetnek elő. Viszont az alábbi higiéniai szabályok betartásával csökkenthető a rizikó:

  • Csak egészséges állatot szabad levágni.
  • A vágásnál és a feldolgozásnál jelenlévő személyeknek is egészségesnek kell lenniük.
  • A hús feldolgozásához használt asztalnak és eszközöknek mosottnak, tisztának kell lennie.
  • A mosogatáshoz és a húsfeldolgozáshoz ivóvíz minőségű vizet szabad használni.
  • A töltelékes áruba kerülő húsrészeket tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott késsel szabad szeletelni.
  • A húsfeldolgozónak a tevékenységei között szappannal, meleg vízzel kezet kell mosnia.
  • A hús szobahőmérsékleten gyorsan romlásnak indul, ezért mielőbb fel kell dolgozni.

Drágult a sertés

2021-ben nőtt jelentősen a sertéstartók önköltsége a gabonaárak dinamikus emelkedése miatt. Ezzel párhuzamosan a sertés világpiacán túlkínálat alakult ki, miután a kínaiak elkezdték rendbe rakni a sertéspestis miatt nagyjából megfelezett sertésállományukat. Az Európai Unió kínai sertéshúsexportja egyik napról a másikra esett vissza, ami sertéstúlkínálatot eredményezett a kontinens piacán.

Az élősertés áremelkedése tavaly február környékén kezdődött. Néhány héten belül mintegy 60 százalékot ugrott az árszintje. A fogyasztói árakban ehhez társult az orosz-ukrán háború miatt kialakult újabb gabonaár-emelkedés, az energiaár-növekedés, valamint a bérnövekedés és a csomagolóanyagok árának megugrása. Mindezek az üzletekben is megdobta a sertéstermékek árszintjét.

Az elmúlt néhány hónapban 450 forintról 730 forintra (280 forintos emelkedés) változott az élősertés átlagos kilónkénti felvásárlási ára. Ami előnyös volt a gazdáknak, kevésbé kedvezett a fogyasztóknak, hiszen az árszint megugrása visszaköszönt a kiskereskedelmi árakban. Azonban a teljes drágulás eddig nem érvényesült a boltok polcain.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy az elmúlt hetekben is emelkedett a sertéstenyésztők önköltsége, és valószínűsíthető, hogy ezzel sincs vége a költségnövekedésnek. Ez azt is jelenti, hogy ebben a negyedévben tovább növekedhetnek a felvásárlási árak is.

The Conversation

Ne hagyd ki!