Nem dughatjuk a homokba a fejünket, a struccnak és az emunak van egy behozhatatlan előnybe a marhával szemben. Egyik madár sem termel metángázt.
A nanduk tartása nem annyira jellemző, miert még a tojásukat sem lehet eladni. Legfeljebb a csibéket lehet rengeteg papírmunkával és orvosi engedéllyel értékesíteni, ugyanis a Dél-Amerikában őshonos madár a CITES nemzetközi állatvédelmi egyezmény alapján védettnek minősül.
Ezzel ellentétben a struccok és az emuk tojásával és húsával is lehet kereskedni. Előbbi tojását 8-10 ezer, utóbbiét 6 ezer forintos darabáron lehet értékesíteni.
A tojásuk általában 1,2-1,5 kilogramm, ez körülbelül 30 tyúktojásnak felel meg, de zsírszegényebb annál, tehát egészségesebb, illetve finomabb is. Olvastam róla, hogy szívbetegek is ehetik, mivel kevesebb benne a koleszterin. Viszont a fehérjetartalma elég magas
– nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak egy Pest megyei tenyésztő a strucctojásokról. A késő tavasztól késő őszig tartó tojószezonban 20-70, de akár 90 darab tojást is lerak egy strucc. Az Ausztráliából származó emu pont az év másik, hidegebb felében tojik, tojása fele akkora súlyú, mint a másik szárnyasé.
A szakember ezeknek a húsoknak az állagát a vöröshúsokéhoz hasonlította, ízvilágukban viszont egy teljesen új élményként írta le. Rendkívül finom ételek alapanyagaiként szolgálhatnak, emellett egészségesek is. Az állatvilág legzsírszegényebb húsa például pont az emué.
A Strucc- és emuhús a jövő?
Emu
Fotó: Getty Images
Ezeknek a madaraknak a tenyésztése és fogyasztása itthon még nem terjedt el, az áttörés azonban hamarosan eljöhet. Ahogyan a nyilatkozó tenyésztő kiemelte, már több kolléga is összeállt, céljuk egy törzsállomány létrehozása, amelyről hivatalos minőséget tanusító oklevelet is kaphatnának. A közeljövőről úgy gondolja, hogy:
az emu és a strucc lesz a marha utódja, hiszen ők nem termelnek metánt. Idővel pedig egyre nagyobb lehetne a kereset rájuk.
