„Nem eszi meg a húst? Semmi baj, majd csinálok bárányt!”
Fotó: Shutterstock

Nehéz helyzetben a juhtartók, de jó időszak várhat rájuk

Megugorhat a kereslet a magyar bárányhúsra a következő hetekben Európában, hiszen egy időben lesz a húsvét és a ramadán is. Azonban évek óta nehéz helyzetben vannak, és mára kevesen is maradtak a magyar juhtartók.


Húsvét és ramadán idején különösen keresett a magyar bárány

A magyar bárányhús fő piaca évek óta Olaszország. Ott különösen a húsvét előtti időszakban ugrik meg a kereslet a termékre, hiszen hagyományos ételnek számít az ünnepkor. Azonban az utóbbi időszakban megnőtt a kereslet a magyarországi bárányra az európai muszlimok körében is. Ráadásul ramadán idején különösen nagy lehet rá az igény a szakértő szerint. Idén pedig a keresztény ünnep a muszlim böjti időszakra esik, így a báránytartók igen jól járhatnak a következő hetekben.

Megpróbálnak magasabb árakat elérni. Ez nem olyan egyszerű, de azért egy keresleti piac mindenképpen kedvezhet ennek. A bevételeiknek még az is kedvezhet, hogy megpróbálják nagyobb súlyúra hizlalni a bárányokat. Ennek az is az oka, hogy az iszlám tradícióban meg a muszlimok által megszokott ételek esetében, tehát a marokkói vagy a török gasztronómiába valamivel nagyobb bárányok is beleférnek

- nyilatkozta az InfoRádiónak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor szakértője.

Szüksége is van a hazai juhtartóknak egy jó szezonra, hiszen az elmúlt években nagyon nehéz helyzetbe kerültek a juhtartók.

A 2022-es nagy aszály nagyon rosszul jött a juhágazatnak is. Elkezdték csökkenteni az állományt, csökkent az anyajuhok száma, és ez most a báránykínálatban is meglátszik. A másik pedig a generációváltás, ami megoldatlan. A fiatalokat nem nagyon érdekli a juhtartás

- mondta a szakértő.

Hozzátette, az a juhtenyésztés jelenlegi gondjaira leginkább a professzionális, intenzív termelési mód jelentheti a tartós megoldást.

Nem sok juh- és kecskehús fogy Európában

Egyébként 20-30 dekagrammot fogyasztunk fejenként juh- és kecskehúsokból évente Magyarországon. Az Európai Unió legtöbb országaiban is hasonló a kép. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet igazgatója tavaly elmondta, a fogyasztás java jellemzően ünnepekre koncentrálódik szerte a kontinensen, leginkább húsvétra.

A juhhús egyébként gasztronómiailag nagyon fontos. Sokan csak pörköltökön keresztül találkoznak a húsokkal, pedig top minőségben megtalálhatók a fine dining éttermekben. Azért is lehet megosztó étel, mert például a sertéshez vagy a baromfihoz képest faggyús, jobban kell bánni vele. Vagy szeretik az emberek, vagy egyszer megkóstolták, nem ízlett nekik és többé hallani sem szeretnének felőle

- idéztük Mezőszentgyörgyi Dávidot korábban.

Valóban muszlimok növelik a fogyasztást

A juh- és kecskehús ára jóval nagyobb, mint például a csirke- vagy sertéshúsé, ami szintén visszafoghatja a keresletet. Azonban például Németországban növekvő tendenciát mutat a fogyasztásuk, hiszen ott egyre több muszlim él, akik sertést nem fogyasztanak, viszont juhot vagy kecskét annál inkább.

Magyarországon is vannak olyan vágóhidak, amelyek az iszlám szabályainak megfelelő halal termékeket készítenek. Az ilyen élelmiszerek előállításnak számos követelménye van. Például csak olyan állatok vágását engedélyezik, amelyek az életük során halal élelmiszerekkel etettek, és ezt orvos igazolta. Csakis egészséges állatok kerülhetnek a vágóhídra. Ha messziről szállították őket a feldolgozóba, a levágásuk előtt hagyni kell őket pihenni. Emellett a vágást egy felnőtt muszlimnak kell végeznie. Neki is fizikailag és szellemileg egészségesnek kell lennie. A szakembernek egyházi képzésben is részesülnie kell, hogy tudja, hogyan kell az iszlám előírásoknak megfelelően levágni és feldolgozni az állatokat. Azt is előírják, milyen eszközöket használhat a munkájához, de tovább is sorolhatnánk a kritériumokat. Ha a termékek minden követelménynek megfeleltek, jogvédelem alatt álló halal emblémát kaphatnak.


Ne hagyd ki!