Ugyan tavasszal virágzik, ősszel sem kell lemondanunk a fekete bodzáról, ugyanis a bogyójából is nagyon sok finomság készíthető például bor, szörp, lekvár. Viszont legyünk vele nagyon óvatosak, mert nyersen fogyasztva mérgező.
A fekete bodza hazánkban őshonos cserje. Nagy, tányérszerű, fehér virágzata, és fekete bogyótermése van. Vízigénye közepes, folyamatos öntözést nem igényel, azonban ha túlságosan nagy a meleg és a szárazság, akkor érdemes megöntözni. A bodza könnyen terjed gyökérsarjakkal, de ezt metszéssel meg tudjuk fékezni.
Ez készülhet a fekete bodza bogyójából
Akkor érdemes leszedni, amikor már teljesen feketék lettek a bogyók, mert ekkor tökéletesen érett, és természetesen ilyenkor a legjobb. A fekete bodza bogyójából nagyon sok finomság készíthető. Amikor feketére vált a színe, gyűjtsünk be belőle minél többet, és készítsünk bort, szörpöt vagy lekvárt! Szörp és lekvár elkészítési útmutató az Agroinform cikkében.
Viszont legyünk vele nagyon óvatosak, mert nyersen fogyasztva mérgező, úgyhogy tilos nyersen megenni!
A bodzabogyó kivonat hatékonynak bizonyult számos influenzavírus-törzzsel szemben, de kiváló a bodzavirághoz hasonlóan megfázásra és köhögésre is. A bodzabogyó antioxidánsokban, flavonoid típusú vegyületekben rendkívül gazdag. Magas a kálium tartalma, valamint sok C-vitamint, A-vitamint és E-vitamint is tartalmaz. Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatását már az indiánok is alkalmazták, ezen kívül pedig szívesen használták még a bőr ápolására és a szem borogatására is.
Az elmúlt évtizedek sikernövénye volt
A fekete bodza termőterülete 3 ezerről 6 ezer hektárra nőtt az elmúlt 10-15 évben Magyarországon. Pedig 1988-ban az 50 hektárt sem érte el. A térnyeréséhez jócskán hozzájárult a szőlőterületek csökkenése. Azért, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sokan telepítettek bodzát a tőkék helyére. Emellett kedvezett növénynek az is, hogy egyszerűbb a termesztéstechnológiája, mint például az almáé.
