A következő hetekben virágzik hazánkban a fekete bodza. A növény termőterülete hatalmasat nőtt Magyarországon az elmúlt évtizedekben, azonban a piaca meglehetősen ingatag. Viszont lehet jövője itthon a termesztésének.
Sokszorosára ugrott a bodza hazai termőterületének a mérete
A fekte bodza termőterülete 3 ezerről 6 ezer hektárra nőtt az elmúlt 10-15 évben Magyarországon. Pedig 1988-ban az 50 hektárt sem érte el. A térnyeréséhez jócskán hozzájárult a szőlőterületek csökkenése. Azért, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sokan telepítettek bodzát a tőkék helyére. Emellett kedvezett a térnyerésének az is, hogy egyszerűbb a termesztéstechnológiája, mint például az almáé.
A fekete bodza felhasználása sokrétű. Vitaminokban, illóolajokban, egészségvédő vegyületekben gazdag virágzata és termése élelmiszerek, drogok, gyógyszerek alapanyagául is szolgál.
Termesztési gondok
A hazai termesztése a Haschberg fajtára korlátozódik, ami jelentős kockázatot jelent a termésbiztonságra nézve. Ezért a fajtaválaszték bővítésével, nemesítési programmal igyekszik javítani a bodzatermesztés jövedelmezőségén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának Fertődi Kutatóállomása.
A fajtaválaszték bővítése terjesztheti ki a bodza piaci lehetőségeit. Új fajtákkal jobban kielégíthető lenne például a gyógyászati hatóanyag és a kozmetikai alapanyag iránti igény. További előny lehet, hogy az eltérő fajták különböző időjárási és talajviszonyokhoz alkalmazkodhatnak. A termesztők szintjén változatos fajtatelepítéssel csökkenthető a termesztés kockázata, javítható a termésbiztonság. Az idegenbeporzás pedig növeli a termés mennyiségét
- idézi Kollányi Gábort, a kutatóállomás munkatársát az Agroinform.
Hozzátette, a rezisztens, toleráns fajták használatával csökkenthető a termésveszteség és a növényvédő szerek használata is, ami költségmegtakarítást eredményez. A magasabb minőségű, az adott felhasználási célnak jobban megfelelő termékek pedig jellemzően magasabb áron értékesíthetők.
Összeomlott tavaly a termelői bodzapiac
Egyébként a 2021-es 600-800 forintos ár helyett tavaly csupán 150-200 forintot kínáltak a felvásárlók a bodza kilogrammjáért. Dacára annak, hogy a súlyos aszály miatt a termés volumene elmarad az előző évek szintjétől. Emellett a gazdáknak szembe kellett nézniük a termelési költségeik jelentős emelkedésével is.
Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője tavaly a portálnak elmondta, az árak alakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy Ukrajnában - részben gazdasági kényszerűségből - sokkal több bodzát szedtek 2022-ben, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a regionális kínálatot.
Emellett a gyümölcsök közül talán a bodzánál a legkevésbé szabályozott a termelő-felvásárló kapcsolat. Kevesen kötnek előszerződéseket, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi a piacot.
Továbbá a covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény az immunerősítő hatású bodza gyógyászati felhasználására. Azonban ez a hullám azóta veszített az erejéből.
