Innovációk nélkül nem léphet előre a hazai borágazat

Több sebből vérzik a hazai borágazat

Korábban is voltak központi, valamint hosszútávú borstratégiái Magyarországnak, azonban hiányoztak mögülük az ágazati kutatások – mondta Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos az Economx podcastjában.

Hozzátette, összességében nagyon alacsony szinten állnak a magyarországi borászatok hatékonysági mutatói. Ennek főbb okai közé sorolta, hogy a termőterületek több mint négyötöde három hektár alatti, azonban rosszak a történelmi tapasztalatok a szövetkezeti gondolkodás területén. Viszont enélkül nem valósulhat meg a munka és az eszközbeszerzés elengedhetetlen összehangolása.

Mint mondta, szembe kell nézni azzal is, hogy drasztikusan csökken a borszőlő hazai termőterülete, valamint változnak a fogyasztási szokások. Például amíg más alkoholos termékeknél nagy mennyiségben jelentek meg a csökkentett alkoholos vagy alkoholmentes kategóriák – amikre jelentős igény mutatkozik a fiataloktól –, addig ezek teljesen hiányoznak a hazai borászatok kínálatából.

Nincs jó helyzetben a magyar szőlőtermesztés sem

Körülbelül 60 ezer hektár szőlőterületről összesen mintegy 4,1 millió mázsa szőlőt takarítottak be 2023-ban Magyarországon, amiből 1,9 milliót a Kunsági borvidéken – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a soltvadkerti újborünnepen néhány napja. Az idei magyar szőlőből 2,8-2,9 millió hektoliter bor készülhet. Emlékezetetett, volt egy lepárlási program a rozé- és a vörösborokra az idén, amely részeként a borkészlet durván 40 ezer hektoliterrel csökkent.

Hozzátette, 2023-ban kevesebb magyar bort értékesíthetnek a termelők külföldön, mint tavaly, amikor 1,3 millió hektoliter fogyott a külpiacokon. A visszaesés azért valószínű, mert amíg 2022 első nyolc hónapjában 785 ezer hektoliter bort adtak el a határokon túl, az idén csupán 730 ezret ugyanebben az időszakban. Az átlagos exportár pedig 1,07 euró/liter volt ebben az évben, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly.

Az államtitkár és a hegyközségek képviselői úgy látják, nincs esély a kedvezőbb szőlőárakra, amennyiben nem fognak össze a szőlőtermesztők és a borászok. Az összefogás hiánya akár hazai szőlőültetvények végét is jelentheti az agrárökológiai program kifutása után, hiszen nem érheti meg azokat fenntartani a továbbiakban. A politikus megjegyezte, amíg a Kunsági borvidéken hektáronként 116 mázs szőlőt szüreteltek, az országos átlag csupán 76 mázsa volt. Viszont a felvásárlási árak országszerte hasonlóan alakultak, így sejthető, hogy egyes vidékeken milyen rossz helyzetbe kerültek a szőlőtermesztők.