Érezhetően véges a magyar vásárlóerő. Ezért és az élelmiszerek rendkívüli drágulása miatt gyökeresen megváltozhatnak a hazai fogyasztói/vásárlási szokások. A szakértő elmondta, hol van az a pont, ami után átalakulhatnak a vásárlói korsarak.
Beláthatatlan áremelkedés az élelemiszerszektorban
Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője szerint egyelőre nem látható, hogy meddig emelkedhetnek a termelési költségek és az élelmiszerárak. Az utóbbiakat azonban nagyban befolyásolja az is, hogy mennyire árérzékeny a piac.
Magyarországon 2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszerek ára tavaly szeptemberhez viszonyítva átlagosan 35,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Bizonyos termékek kiugró mértékben drágultak, ilyen a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68,0 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék). Szakértői várakozások alapján az élelmiszer-inflációnak a közeljövőben lassulnia kell, hiszen eljön az a pont, amikor az import olcsóbb lesz
- nyilatkozta a főosztályvezető az Agrárszektornak.
Ez lehet a pont, amikortól csökken a kereslet
A szakértő elmondta, hogy egy új kutatás szerint az élelmiszerek ára átlagosan 40 százalékkal emelkedhet, mielőtt a fogyasztók más termékekre váltanának vagy kevesebbet vásárolnának. Ezt a szintet több termékcsoport áremelkedése is meghaladja Magyarországon, ezért sokak kényszerülhetnek rá, hogy megváltoztassák a vásárlási szokásaikat.
A hazai vásárlóerő véges, mindemellett az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, ráadásul a létfontosságú, alapvető élelmiszerek - mint a tej és a kenyér - ára nőtt drasztikusan
- tette hozzá Zsarnóci Csaba.
A KSH is kimutatta, hogy a hasunkon spórolunk
A szakértő véleményét alátámaszthatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1457 milliárd forintot ért el szeptemberben a. A forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomásokon csapódott le.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,8 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,1 százalékkalcsökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene viszont összességében 2,7 százalékkal bővült.
