Sokan keresnek gombákat felismerő alkalmazásokat az interneten. Azonban szakértők figyelmeztetnek, a mesterséges intelligenciával erősített applikációk is könnyen összekeverik az ehető és a mérgező gombafajokat.
Nem szabad megbízni a gombafelismerő alkalmazásokban
A Public Citizen fogyasztóvédelmi szervezet friss tanulmánya kiemeli, a gombák azonosítása komoly készségeket igényel, és nagy kockázatokkal jár. Ezért az mesterségesintelligencia-alapú (MI) azonosítóeszközökre, programokra támaszkodni egyáltalán nem ajánlott ezen a területen. Az ilyen alkalmazások könnyedén összekeverhetnek egy mérges gombát akár egy ehetővel is. Ennek ellenére egyre többen keresik ezeket az applikációkat a Google-ben – írja a Gizmodo.
Ugyan az MI-alapú alkalmazások hatékony eszközei lehetnek a növények és az állatok megismerésének, de a gombaazonosítás egészen más terep. Egy gomba lefotózása és appon átfuttatása ugyanis önmagában nem elég
- idézi Rick Claypoolt, a Public Citizen kutatási igazgatóját a HVG.
A gombák azonosítása olyan érzékszervi tapasztalatokat igényel, mint a látás, a szaglás, a tapintás és az ízlelés. Ezek egy MI-nek hozzáférhetetlenek. A mesterséges intelligencia által végzett, vizuális azonosítás korlátozott, mivel nem képes a gombák teljes spektrumát megérteni, illetve az apró, de fontos részleteket felismerni.
Egyébként a fentieket egy ausztrál tanulmány is alátámasztja, amely szerint az MI csak az esetek felében képes helyesen azonosítani a gombákat. Sőt, arra is volt példa, hogy mérgező fajtát tévesztett össze ehetővel.
Tehát a gombászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad, hiszen az összegyűjtött gombákat nekik, szakértőknek kell átvizsgálniuk a biztonságos fogyasztás érdekében.
Itthon és külföldön is egyre keresettebb termék a gomba
Ugyan a gombaszektort is kihívások elé állították az előző évek gazdasági viszontagságai, igencsak kedvez a szektornak, hogy a gomba fogyasztása bővülő tendenciát mutat itthon és külföldön is. Amíg Magyarországon nagyjából egy kiló volt az egy főre jutó éves gombafogyasztás 2020-ban, a következő években 1,4-1,5 kilogrammra emelkedett. Igaz, így is elmarad a három kilós európai átlagtól.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB korábbi közös, piaci körképe megjegyzi, a gomba intenzíven is termeszthető. Egy négyzetméteren akár 250-300 kiló is előállítható belőle. Igaz, ekkora mennyiséghez költséges beruházásokra van szükség.
A magyarországi gombatermés évente 22-23 ezer tonna. A termelés 90 százalékát csiperke, 7-8 százalékát laskagomba, 2-3 százalékát pedig olyan különlegesebb fajták adják, mint például a shiitake vagy az ördögszekérgomba. A megtermelt gomba 60 százalékát külföldön értékesítik, nagyjából a kivitel háromnegyedét friss gombaként, a negyedét pedig konzervben.
A gomba igazi szuperélelmiszer: fehérjében gazdag, kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír. Sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák
- közölte korábban a NAK.
