A csiperke iránt a legnagyobb a kereslet

Nem tudnak a hazai termelők annyi gombát előállítani, amennyire igény van a piacon. Többen foglalkoznak gombatermesztéssel idehaza, azonban úgy tűnik, hogy a megfelelő kereslet ellenére is leginkább a nagyoknak éri meg a termelés.


Egyre kevesebben foglalkoznak gombatermesztéssel hazánkban 

Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnök szerint hivatalos adatok erről nincsenek, de az 1990-es években 3-4 ezer gombatermelője volt az országnak, a számuk azonban az elmúlt időszakra néhány tucatra csökkent – írja az Agrárszektor.

Napjainkban négy nagyobb termelőt tartanak számon idehaza, akik közül kettő több ezer, másik kettő pedig több 10 ezer négyzetméteren termel zárt, klimatizált, polcos rendszerben csiperkegombát. Van egy jelentős laskagomba-termesztő vállalkozás is, akik szintén 10 ezer négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodnak. A maradék 15-25 gombatermelő vagy pincékben, vagy sátrakban foglalkozik laska- és csiperkegombával.

A hazai termelés nagyjából 20-22 ezer tonna csiperke- és laskagomba évente. Ezek mellett terjed a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is, melyekből 100 tonna körül termelnek hazánkban.

A modernitás lehet a jövő kulcsa

A szakember szerint a nagy kereslet ellenére 2005 után hanyatlani kezdett a magyar gombaszektor, 12 év alatt pedig erősen visszaesett. Manapság sikeres lehet a pincés termesztés, viszont a modern, holland típusú, zárt rendszereké a jövő, miután egyre fontosabbá válik a méret-hatékonyság.

A jól megépített, jól szigetelt, betonozott padlózatú állattartó ólak, vagy raktárhelyiségek megfelelő szakmai ismeretekkel átalakíthatóak gombatermesztési berendezéssé, ha a klímatechnológiai gépek és polcok elhelyezhetőek ezekbe a termekbe

- mutatott rá Mutsy Árpád.

Azonban az ilyen termelési mód igencsak energiaigényes. Emellett nagy a verseny a gombaalapanyag-előállító cégek között is. A lengyelek például 40-50 százalékkal kisebb energiaárak mellett 30-40 százalékkal kedvezőbb árszinten kínálják a komposztot, de számos szomszédos országban is alacsonyabbak a termelés költségei, mint idehaza.

Magyarország egyelőre meg tudta tartani a gombaexportját, ami főleg az osztrák, szlovén, szlovák, horvát, német piacokat jelenti, és nagy valószínűséggel megközelíti az évi 10 milliárd forintos nagyságrendet. Magyarországon a gombamarketingnek köszönhetően a gombafogyasztás növekedését nem tudta lekövetni a gombatermelés bővülése, ezért némi importra is szorulunk, ami hetente nagyjából 20, legfeljebb 40 tonna mennyiséget jelent

- nyilatkozta az elnök.

The Conversation

Ne hagyd ki!