A gombák közül a fehér és barnakalapos csiperke hazánkban a legnépszerűbb

Jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben hazánk egy főre eső gombafogyasztása ( az étkezési biztosan, a halluciniogénről nincs hivatalos adat). Mindezek mellett a gomba kiskereskedelmi ára viszonylag alacsony maradt mintegy húsz éven át. A gombaalapú termékek kereslete ráadásul gyorsabban növekszik, mint a kínálata.


Nőtt hazánkban a gombafogyasztás

Az évszázados múltja ellenére 20-25 éve élénkült meg hazánk gombatermesztése, amit a hazai fogyasztás növekedése is követett az elmúlt évtizedben. A gomba korábbi, pincés termesztési technikáját pedig a közelmúltban elkezdte felváltani a modern termesztőberendezésekkel ellátott csarnokokban folyó, folyamatos termelés – írja az Agrárszektor.hu.

A friss gomba fogyasztása az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, amihez részben hozzájárul az is, hogy egyre gyakrabban felhasználják húshelyettesítő termékek készítéséhez is.

Hazánkban egyébként a csiperkegomba fehér- és a valamivel intenzívebb, naturálisabb ízvilágú barna kalapú változata a legnépszerűbb. Ezen fajtáknak az exportja és az importja is meglehetősen jelentős. Emellett a laskagombára van számottevő kereslet idehaza. Magyarország továbbá shiitakét, ördögszekér laskagombát és déli tőkegombát szállít külföldre, valamint jelentős mennyiségű gombakomposztot is értékesít az országon kívül.

A gomba különösen egészséges táplálék, hiszen aminosavakban gazdag, kitűnő fehérjeforrás, koleszterinmentes és alacsony a kalóriatartalma is, valamint bővelkedik D-vitaminban és rostokban.

Vannak nehézségei az ágazatnak

„Az elmúlt 6-8 hónapban az irreális módon elszállt és kiszámíthatatlan energiaköltségek óriási kihívások elé állították a gombaipart is. A korábbi évek fő problémáját a munkaerőhiány jelentette, de a jelenlegi energiahelyzet minden egyéb gondot felülír”

- nyilatkozta a portálnak Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének az elnöke és a Bio-Fungi Kft. alapító-tulajdonosa a jelenkor kihívásairól. A szakember azonban megjegyezte azt is, hogy az inputköltségek jelentős emelkedése -bár hozott némi drágulást a kiskereskedelemben kapható gombatermékeknél-, még nem akkora növekedés, mint amekkora más élelmiszereknél tapasztalható, hiszen igen nagy a verseny az európai piacon, ami lent tartja az árszintet.

A szakember szerint azonban a gomba termesztése ennek ellenére is megéri, hiszen egyre nagyobb rá a kereslet, ezt a növekedést pedig jelenleg nem tudja követni a kínálati oldal. Az szektor fejlesztésére ráadásul gyakran elérhetőek pályázatok.

„Voltak az elmúlt 30 évben különböző típusú támogatások, jóllehet ez idáig a gombatermesztés magas eszköz és beruházás intenzitásához képest relatív alacsony százalékban. (…) Az elmúlt év vége során jelentek meg és beadásra is kerültek nagyobb támogatási intenzitással bíró, komolyabb beruházásokat elősegítő projektek. Remélhetőleg a jelenlegi vérzivataros energiaválságot, ha átvészeli az ágazat, 2-3 év múlva komolyabb fejlődés fog realizálódni”

- mondta Mutsy Árpád.

Mit mutat a statisztika?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint amíg 2002-ben egy kilogramm termesztett gombáért átlagosan 228 forintot fizettek a felvásárlók, 2020-ra ez az összeg csak kis mértékben emelkedett, 264 forintra. A legmagasabb áron egyébként 2013-ben vásárolták fel a gombát, átlagosan 380 forintért.

Az adatokból viszont jól látszik, hogy valóban nőtt hazánkban az egy főre jutó éves gombafogyasztás, hiszen amíg 2010-ben csupán 0,7 kg volt 2019-ben már nagyjából 0,9 kg-ra rúgott ez az érték, ami nagyjából 29 százalékos növekedést jelent (érdemes azonban megjegyezni, hogy Magyarországon hagyománya van a vadon szedett gombák fogyasztásának is, ez az adat annak a mennyiségét viszont nem tartalmazza – a szerk.).

Az Európai Unió egy főre jutó átlagos éves gombafogyasztása ennél viszont jóval nagyobb, hiszen 4 kg körül alakul.

The Conversation

Ne hagyd ki!