Többen foglalkoznak szarvasgombagyűjtéssel hazánkban. Nem csoda, hiszen Közép-Európa legkiválóbb nyári szarvasgomba-gyűjtőhelyei közé tartoznak a Jászság egyes területei. Annak ellenére, hogy az országos átlaghoz képest arrafelé kevés a triflának nélkülözhetetlen erdő.
Jelentős szarvasgomba-lelőhelyek a Jászságban
Az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászság Közép-Európa legjobb nyári szarvasgomba-gyűjtőhelyei közé tartozik. Pedig a környéken az országos átlagtól kisebb területen terülnek el a gombafajtának nélkülözhetetlen erdők. Azonban arrafelé nem ritkák a jellemzően tölgyekkel létrehozott Trifla-kertek. Így ott meglehetősen sokan, magánszemélyek és a helyi erdőgazdaságok is foglalkoznak a gombafajta gyűjtésével, kutyák segítségével.
2021 nyarán a „jászsági nyári szarvasgomba” elnevezés uniós védelmet kapott, oltalom alatt álló földrajzi jelzés lett. A szarvasgombafajta illata a főtt kukoricára, a pörkölt és erjedt árpamalátára, valamint a frissen kaszált fűre emlékeztet. Az íze intenzív, kisség diós. Május végétől augusztus végéig terem.
Éves szinten jelentősnek mondható, 4-6 tonna föld alatt termő nyári szarvasgombát (Tuber aestivum Vittad) gyűjtenek be hazánkban, amiből jut exportra is. Ezért Magyarország a kontinens legnagyobb szarvasgomba-exportőrei közé tartozik az Agrárminisztérium korábbi közleménye szerint.
Prémium termék
A világ eddigi legnagyobb szarvasgombáját 2014-ben, Olaszországban gyűjtötték be. A gombát New York-ba szállították egy őr kíséretében, ahol egy árverésen 61 ezer dollárért, átszámítva nagyjából 19 millió forintért kelt el. A trifla kettő kilogrammot nyomott.
Egyébként a szupermarketekben árult "szarvasgombatermékek" sokszor nem tartalmaznak triflát. A legtöbb ilyen termék a jellegzetes, „földes” ízét a 2,4-ditiapentán szintetizált vegyületnek köszönheti. Az említett vegyület egyik alkotóelem az az aroma, amely nagyban hozzájárul az emberi lábszaghoz is.
Az igazi szarvasgombák szezonálisak, rövid életűek és meglehetősen drágák. Alapvetően a világ szinte minden pontján megtalálhatók, de nagyon különleges klímát igényelnek a növekedéshez. Bár a különböző fajtáknak eltérő igényeik lehetnek, egy dologban megegyeznek: kizárólag fák közelében teremnek.
A professzionális szarvasgombász tapakúló és törökmadár
Két madárfajról, a vörösbegyű tapakúlóról (Scelorchilus rubecula) és a feketetorkú törökmadárról (Pteroptochos tarnii) bizonyosodott be tavaly Patagóniában, hogy „professzionális szarvasgombászok”.
A megfigyelés eredményéről chilei gombázók számoltak be. Ők szarvasgomba után kutattak a dél-amerikai ország déli részének meglehetősen eldugott erdeiben. Amikor feltúrták a talajt, akkor tűnt fel nekik, hogy a már említett két madárfaj képviselői is kutakodni kezdenek a fellazított földben.
Mivel ez többször megismétlődött, felmerült, hogy ezek a madarak is az értékes gombát keresik. Az állatok ürülékének vizsgálatából pedig tavaly bebizonyosodott, hogy igazuk volt. A vörösbegyű tapakúló ürülékmintáinak 42, a feketetorkú törökmadár potyadékának 38 százalékában találtak életképes spórákat.
