Egyebek mellet lisztújdonságokat is bemutattak a magyar molnárok és pékek szezonzáró értekezletén. A két talán legnagyobb újdonság egy különleges hajdina- és egy rozsliszt volt. Emellett fókuszba került egy kiemelkedő beltartalmi értékei - azon belül a vastartalma - miatt funkcionális élelmiszernek minősülő kendermagos kenyér is.
Új lisztek és kenyerek hódíthatják meg a magyar piacot
Bemutatták az idény hazai lisztújdonságait a molnárok és a pékek budapesti szezonzáró értekezletén. Eszerint 2023 talán legnagyobb új lisztérdekességei a szibériai rozsliszt, valamit a kövön őrölt hajdinaliszt voltak a magyar piacon. Emellett a rendezvény résztvevőinek felhívták a figyelmét egy, a kiemelkedő vastartalma és beltartalmi értékei miatt funkcionális élelmiszernek minősülő kendermagos kenyérre is.
A szibéria rozsról kiderült, hogy megtalálható vadon is. Apró szemei kevésbé terhelik a kalászt, mint a köztermesztett rozsfajtáké, így állóképesebb marad a növény vegetációs időszak végére. Egyébként a fajtának magas a rosttartalma és a hagyományos rozsokéhoz képest erősebb az íze is.
A másik kiemelkedő újdonságot, a hajdinalisztet elsősorban gluténérzékenyeknek ajánlják, de megfelelő lehet cukorbetegek és inzulinrezisztenciában szenvedőknek is. Szintén kiváló a beltartalmi értéke. Az Agrárszektor megjegyzi, igaz, hogy a búzához képest kisebb a rosttartalma, viszont magasabban a kálium- és a magnéziumszintje.
Elkerülte a szektort a csődhullám, de továbbra is gondokkal küzdenek a pékségek
Egyébként a jelenleg mintegy 23 ezer embert foglalkoztató magyarországi sütőiparból 6 ezer szakdolgozó hiányzik. A munkaerőhiány feljebb nyomta a bérköltségeket az ágazatban, bár a fizetések jelenleg is alacsonynak mondhatók. Emellett a megugró energiaárak is szorongatják a szektort.
A helyzetet rontja, hogy a szerény jövedelmezőség miatt a sütőipari szereplőknek jellemzően nincs elegendő tartaléka ahhoz, hogy fejlesztésekkel javítani tudjanak az energiahatékonyságukon, esetleg automatizálással váltsanak ki munkaerőt. Azonban a problémák ellenére – a korábbi várakozásokkal ellentétben – eddig elmaradt a csődhullám a szektorban.
Bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez nem történt meg
- mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a nyáron.
Ő úgy látja, a vállalkozások az utóbbi időben átgondolták a tevékenységüket, megpróbáltak gazdaságosabban működni, például energiát megtakarítani. Sok sütőipari cég megerősödött, azonban a legtöbb továbbra is szenved a munkaerőhiány miatt.
A végzett pékek, amikor már van hozadéka a tudásuknak, akkor azt Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában is hasznosítják. A jobb fizetés reményében választják egy másik európai ország sütödéjét. (…) A sütőiparban az elmúlt években azért komoly béremelés volt, éppen azért, hogy meg tudják tartani a munkavállalókat
- nyilatkozta Septe József.
Egyre kevesebb kenyér fogy
Megjegyezte, korábban 72 kilogramm kenyér és 10-12 kilogramm egyéb pékáru volt az éves egy főre jutó fogyasztás Magyarországon. Azonban mostanra 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás.
Először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. (…) A fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak. Tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél egyre inkább ragaszkodnak a vevők a kovásszal készült kenyerekhez
- tette hozzá a Pékszövetség elnöke.
