Nem söpört végig akkora bezárási hullám a magyarországi pékségek körében, mint arra korábban sokan számítottak, mégsem boldogok a pékek. Úgy tapasztalják, az utóbbi időben a jelentős drágulások miatt a pékárukról is egyre inkább lemond a lakosság.
Elkerülte a szektort a csődhullám, de továbbra is gondokkal küzdenek a pékségek
Bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez nem történt meg
- idézi Septe Józsefet, a Magyar Pékszövetség elnökét a Napi.
Hozzátette, a 850-900 pékség 15-20 ezer embert foglalkoztathat Magyarországon, de ebben nincsenek benne az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék.
Úgy látja, a vállalkozások az utóbbi időben átgondolták a tevékenységüket, megpróbáltak gazdaságosabban működni, például energiát megtakarítani. Sok sütőipari cég megerősödött, azonban a legtöbb továbbra is szenved a munkaerőhiány miatt.
A végzett pékek, amikor már van hozadéka a tudásuknak, akkor azt Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában is hasznosítják. A jobb fizetés reményében választják egy másik európai ország sütödéjét. (…) A sütőiparban az elmúlt években azért komoly béremelés volt, éppen azért, hogy meg tudják tartani a munkavállalókat
- nyilatkozta Septe József.
Egyre kevesebb kenyér fogy
Megjegyezte, korábban 72 kilogramm kenyér és 10-12 kilogramm egyéb pékáru volt az éves egy főre jutó fogyasztás Magyarországon. Azonban mostanra 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás.
Először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. (…) A fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak. Tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél egyre inkább ragaszkodnak a vevők a kovásszal készült kenyerekhez
- mondta a Pékszövetség elnöke.
Visszaesett az élelmiszer-fogyasztás
Egyébként nemcsak a kenyérre esett vissza a kereslet az elmúlt hónapokban. Idén áprilisban mintegy 12,6 százalékkal kevesebb terméket vásároltak a magyarok, mint a tavalyi év negyedik hónapjában. A csökkenés elsősorban a rendkívül magas inflációval magyarázható.
Legnagyobb mértékben Somogy megyében spóroltak, itt az előző évhez képest 15 százalékkal kevesebbet adtak ki idén az emberek élelmiszerre. Az élelmiszerek áraiban tapasztalható rekord-inflációnak köszönhetően még a fővárosban is visszafogták költéseiket a magyarok, itt 10 százalékos az eltérés 2022-höz képest.
Gulyás Árpád, a Csurgó-COOP Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatása szerint bár az üzletláncnál nem csökkent vészesen a forgalom, de az egyértelműen érezhető, hogy az emberek óvatosabban vásárolnak. Az alapélelmiszerek közül leginkább a hús és a kenyér forgalma csökkent és bár a somogyiak vásárlási szokásaikon alapvetően nem változtattak, de gyakran kevesebb és rosszabb minőségű helyettesítő termékeket raknak inkább a kosárba.
