Friss elemzés magyarázza, jelenleg mi okozza a búza rendkívül alacsony árszintjét a nemzetközi piacokon. Egyúttal rámutatnak, merre indulhatnak a búzaárak a következő hetekben.
Nem valószínű, hogy emelkedni fog a búza ára a következő hetekben
Flórián Zoltán elemzéséből kiderül, óriási mennyiségű búzát, árpát és durumot vásárolhat az idén Algéria Oroszországtól. A gabonát jelenleg nagyon alacsony áron kínálják az oroszok. Sőt, sokat juttatnak belőle afrikai és ázsiai országokba segély gyanánt is. Így ebben az értékesítési szezonban legalább 65 millió tonna gabonát exportálhat az eurázsiai ország. A gabonaexportja fő célországai Törökország, Irán, Egyiptom, Banglades, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Algéria lehetnek.
A Mezőhír kiemeli, az orosz búzakészletet rekordközelbe, 36,5 millió tonnára becsülték januárban. Ez erőltetett készletkisöprést igényel az idei aratások előtt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy gyengül a rubel, így Oroszországnak szüksége van a devizabavételekre, ami szintén ösztönzi az exportot.
Tehát nem meglepő, hogy az orosz búza (12,5 százalék fehérje) exportára márciusi-áprilisi szállításra 202 dollár/tonnára csökkent (FOB), ami a legalacsonyabb érték 2020 augusztusa óta, ami továbbra is lehúzza a globális gabonaárakat. Azonban az elemzés megjegyzi, mindez nem indokol akkora árcsökkenést a piacon, mint amekkora az utóbbi heteket jellemezte.
Mindezek miatt a mostani értékesítési szezon végére ötéves mélypontra kerülhet a búza globális zárókészlete. Fórián Zoltán pedig azt valószínűsíti, az orosz készletkisöprés hatására még lejjebb mehetnek a búzaárak az elkövetkező hetekben. A kereskedők pedig azon vannak, hogy kijelöljék az árszintek legalját, mielőtt a nemzetközi piacra kerül az új termés.
Több mint tíz éve nem történt ilyesmi a magyar termőfölddel
Egyébként tavaly megtört a hazai földpiac több mint egy évtizede tartó, évi 10 százalék körüli emelkedő trendje. A termőföld hektáronkénti átlagára 2023-ban 2,172 millió forintra csökkent az előző évi 2,186 millió forintról - összegezte éves földpiaci elemzésének következtetéseit februárban az Agrotax Kft.
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben lépte át a lélektani 2 millió forintos szintet. A legmagasabb átlagár, hektáronként 2,6 millió forint továbbra is Közép-Magyarországon volt, nem sokkal lemaradva az alföldi régió következett, 2,5 millió forinttal. Kétmillió forint alatti átlagár (1,876 millió forint) volt jellemző a Nyugat-Dunántúlon, míg a legalacsonyabb, hektáromként 1,733 millió forint Észak-Magyarországon alakult ki.
Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője a stagnáló árakat azzal magyarázta, a korábbiaknál nagyobb mértékben jelentek meg kisebb és gyengébb minőségű és ezért alacsonyabban árazott földek a piacon. A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldnél megmaradt az emelkedés, de csak kisebb mértékben. Középtávon a dinamikus emelkedő trend megmaradhat - tette hozzá.
A termőföldek piaci forgalma tavaly 26 százalékkal, 29 127 hektárra nőtt, ezzel szinte teljes egészében ledolgozta a 2022-es meredek visszaesést és visszatért a 2021-es szintre. A szántók átlagára 3,8 százalékkal, 2,419 millió forintra nőtt. A Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókat leszámítva mindenhol emelkedtek az árak.
A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 11,7 százalékkal, 96 756 forintra emelkedett. A Dél-Alföldön volt a legmagasabb (103 354 forint per hektár), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (83 333 forint per hektár). A gyümölcsösök országos átlagára 3,976 millió forint volt hektáronként, a szőlőké 3,668 millió forint, míg a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,653 millió, illetve 1,307 millió forintot tett ki.
