A tavalyi gazdasági nehézségek nehéz helyzetbe hozták az élelmiszeripar magyar szereplőit és a fogyasztókat is. Az ágazati szakértők szerint 2023 nem fog kedvezni a prémium élelmiszereknek, az alacsonyabb árfekvésű és a saját márkás termékekre nőhet a kereslet hazánkban.
Változó kereslet a boltokban
Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnökhelyettese elmondta, hogy mostanra lassult a takarmány-alapanyagok drágulása, stabilizálódtak az árak, az energiaszámlákat illetően pedig nagyjából mindenki tudja, hogy mire számíthat februárban, amikor megérkeznek a januári számlák – írja az Agrárszektor.
Viszont a tojáspiac kapcsán kiemelte, nem lehet tudni, hogy mekkora problémát fog okozni a madárinfluenza a baromfiágazatban idén. Emellett kérdés, hogy a fogyasztói igények milyen irányba mozdulna el a közeljövőben.
Várható, hogy a prémium termékek piaca zsugorodni fog. Azok a fogyasztók, akik a továbbiakban nem tudják megengedni maguknak a magasabb árszintű termékeket, lejjebb fognak lépni egy kategóriát.
Bizonytalan jövő
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint sem valószínű, hogy a tavalyihoz hasonló mértékben emelkedjenek az alapanyagárak idén. Azonban tartogathat meglepetéseket az energiaköltségek alakulása, különösen a szezonális termékek gyártásánál. Valamint problémát okozhat a forint esetleges gyenge árfolyama az euróval szemben. Emellett a kétszámjegyű infláció miatt csökkenhet és eltolódhat a kereslet az alacsonyabb árfekvésű és a saját márkás termékekre. A magas kamatszint pedig problémát jelenthet a forgóeszközök finanszírozásában, valamint hátráltathatja a beruházásokat. Továbbá kérdéses, hogy a csomagolóanyagokról szóló szabályváltozások mennyivel fogják megemelni a gyártók költségeit.
Idén elindul, illetve folytatódik az európai élelmiszer-rendszerek fenntarthatóbbá alakítását célzó uniós jogszabályok előkészítése, például az élelmiszerek jelöléséről, a zöld kommunikációról, vagy akár a termékek ökológiai lábnyomának jelöléséről. A jogszabályi környezet várható változásaival a hazai élelmiszergyártóknak is el kell kezdeniük megismerkedni 2023-ban
- tette hozzá Vörös Attila.
A magyar élelmiszergyártóknak érdemes lehet a határon túlra is tekinteniük
Egyre több ember él a Földön, ezért egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre van szükség. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint emiatt érdemes a magyar élelmiszergyártóknak a külföldi piacok felé is fordulniuk. Azonban nem állunk rosszul az élelmiszerexporttal.
Magyarország rendkívül erős az élelmiszer-előállításban. Megvannak hozzá a jó minőségű szántóföldjeink, erősek a családi gazdaságok, agrárvállalkozások. Éppen ezért már most is kiugró az élelmiszerkereskedelmünk és az ehhez kapcsolódó exporttevékenységünk. A külkereskedelmi aktívum mintegy harmadát adja az agrárium. Másfélszer annyi élelmiszert exportálunk, mint amennyit importálunk, ami kiugróan jó érték. De hangsúlyozom, hogy nem dőlhetünk hátra, a legfontosabb feladat a magyar élelmiszer-kereskedelemben most a feldolgozottsági szint növelése
- nyilatkozta a szakember.
Hozzátette, hogy a külföldön eladott mezőgazdasági termékek kétharmada alapanyag. Ezek márkaépítésre nem alkalmasak, és értékükben is jelentősen elmaradnak a feldolgozott termékektől. Csak egyharmad arányban értékesít a magyar ágazat jóval drágábban eladható, valódi márkát képviselő feldolgozott élelmiszereket, például akácmézet, Tokaji aszút, felvágottakat, konzerveket vagy tésztaféléket a határokon túl.
