Az időjárás-előrejelzés az idő előrehaladtával egyre nehezebb, és nincs is az a szuperszámítógép, amellyel pontos előrejelzést lehetne készíteni. Azonban a szakemberek megpróbálnak választ adni a kérdésre, hogy milyen telünk lesz, hiszen az energetikai problémák miatt ez sokkal lényegesebbé vált, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
A korábbi időjárás-előrejelzés bejött
Júniusban több meteorológus és klímakutató jelezte, hogy extrém forró és száraz nyár várhat ránk. Akkoriban elmagyarázták, hogy a Csendes-óceánt melegítő El Niño-időszakok között, a La Niña időjárási anomáliák 2-7 évente jelentkeznek és néhány hónapig tartanak – legalábbis eddig ez volt a jellemző. A 2022 tavaszán aktuális La Niña 2021 utolsó negyedévében kezdődött, májusra-júniusra vége kellett volna, hogy legyen. A kutatók látták, hogy jóval tovább fog tartani, mint általában. Részben ebből arra következtettek, hogy az akkor még előttünk álló nyáron akár két fokkal is megemelkedhet az átlaghőmérséklet és szárazság alakulhat ki Közép-Európában – azóta kiderült, hogy pontosak voltak a várakozásaik.
Próbálják meghatározni, hogy milyen telünk lesz
A La Niña-hoz köthető időjárási jelenségek télen sok esetben másként hatnak, mint nyáron. Május és október között inkább száraz, forró, eseménytelen időjárást válthatnak ki, viszont télen úgynevezett hidegbetöréseket okozhatnak – írja a Klímapolitikai Intézet.
Azonban az 1961–1990-es átlagokhoz képest minden téli hónap melegebb volt Európában és Magyarországon az 1991–2020-as időszakban. A kontinentális téli átlaghőmérséklet 1991 és 2020 között nagyjából 0,7 fokkal (Celsius) volt magasabb, mint korábban. A hazánkban a leghidegebb hónapok középhőmérséklete 0,78 fokkal emelkedett ezekben az években.
Ha csak a klímatrendeket elemezzük, akkor az átlagnál melegebb télre és jóval csapadékosabb időjárásra kellene felkészülni, kevés hóval, sok esővel és belvízzel. De az éghajlat gyakorlatilag az időjárási elemek hosszútávú statisztikai átlaga, ezért ebből egyértelmű választ nem kaphatunk.
De mit mutatnak az előrejelző-modellek?
A globális meteorológiai modellek új, hosszútávú időjárás-előrejelzése szerint a szokásosnál nagyobb az esélye annak, hogy Európában az átlagnál hidegebb idő és kevesebb csapadék legyen november közepétől az újesztendőig.
Azonban Közép-Európában és az Alpokban valamivel nagyobb az esélye a csapadékos időjárásnak, a csapadék jelentős része a 800-1000 méter feletti területeken hó formájában hullhat. De nem lehet kizárni a síkvidéki havasabb periódust sem.
Viszont, ha a La Niña jelenlegi időjárási mintája kitart az újévig – amire nagy esély van –, az a tél enyhébb második felét jelentené Európában, és hidegebbet Észak-Amerikában.
De a szokásosnál vastagabb a szibériai hótakaró, vékonyabb a Jeges-tenger jege és Grönland is melegebb, mint a sokéves átlag, ami tovább nehezíti az előrejelzést.
