Jelentősen csökkent a vadon élő madarak - például a fecskék és a verebek – száma hazánkban az utóbbi évtizedekben. A szakértőkelmondták, mi áll a vadmadarak eltűnése mögött.
Hová tűntek a fecskék?
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62 százaléka tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról
- nyilatkozta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a Időképnek.
A fecskék eltűnésének okai között említette, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság többfelé felszámolta számos rovarfajta természetes élőhelyét. Ezek eltűnése csökkentette a fecskéknek elérhető táplálék mennyiségét. Táplálék hiányában pedig költeni sem tudnak. Hozzátette, az agrárkemikáliák a megmaradó rovarzsákmányon keresztül a madarakat is megmérgezhetik, ami szintén állománycsökkentő tényező. Mindezek mellett megemlítette a klímaváltozás a molnárfecske állományára gyakorolt negatív hatásait is. Valamint azt, hogy korábban tömegek verték le a fecskefészkeket az ereszek alól.
Azonban az elmúlt évtizedben kampány indult a fecskepusztulás megfékezése érdekében, ami miatt az elmúlt 13 évben nem folytatódott az állománycsökkenésük.
2010-ben az év madarainak választották a fecskéket, amelyek megmentése érdekében sikeresen fogott össze az egyesület a médiával és a lakossággal. Az állomány drasztikus csökkenése ennek hatására megállt, és stabilizálódott, de a fecskéket fenyegető veszélyek nem hárultak el
- figyelmeztetett Orbán Zoltán.
Más madárfajok állománya is csökkent
Az elmúlt években mintegy 600 millió fészkelő madár tűnt el az Európai Unióból. A madárfajták nagyjából háromnegyedét érinti a jelenség. Leginkább a házi verebek állománya zsugorodott, hiszen megfeleződött a számuk. A Guardian a jelenséget leginkább az egyre intenzívebb mezőgazdasági termeléssel (gépesítés terjedése és a vegyszerek használata), a fakitermeléssel, az invazív fajokkal, a természeti erőforrások kiaknázásával és az éghajlatváltozással magyarázta egy korábbi cikkében.
Magyarországon mintegy 30 százalékkal csökkent az agrárterületek madárállománya másfél évtized alatt. Ezen belül kiemelendő a klasszikus agrármadárnak számító fogoly, hiszen az állománya 91 százaléka kipusztult. A 2021-ben az év madarának választott cigánycsuk egyedszáma pedig 51 százalékkal csökkent.
Viszont Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság erdészeti referense korábban arról tájékoztatott, hogy Magyarországon az erdei fajok állományai stabilnak mondhatók. Azonban amíg az erdőgazdálkodásban a kártevők elleni vegyszeres védekezés elenyésző mértékű, addig az intenzív mezőgazdaságnak fontos része a kémiai szerek, növényvédők, rovarirtók kijuttatása.
Ezek alkalmazásával viszont lecsökkentjük a táplálékállatok számát, a táplálék mennyiségének csökkenése pedig erősen összefügg azzal, mennyi madarat képes eltartani egy terület. A közelmúltban végzett felmérések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági területen költő madárfajok állománya összességében csökken az utóbbi évtizedekben
- nyilatkozta Laczik Dénes.
