Szükséges lesz néhány területen módosítani a magyar agrárstratégia irányát. Igen nagy hátrányból indul a hazai mezőgazdaság, de van esélyünk a felzárkózásra – vélik a szakértők.
Változások jönnek a mezőgazdaságban
Csalókák lehetnek az elmúlt évek magyar mezőgazdasági statisztikái. Igaz, hogy 2010 óta duplájára nőtt az agrárkibocsátásunk, azonban 2003 és 2009 között drasztikusan visszaesett az élelmiszeripar. Az utóbbi években pedig a non-food iparág teljesítménye húzta a szektort, tehát nem az élelmiszer-előállításunk – írja az Agrárszektor.hu.
A világhoz képest szomorú a kép, ha az elmúlt három évtizedet vesszük figyelembe. A világ köszöni szépen, jól van, addig viszont a magyar agrárgazdaság tartja azt a szintet, ami kialakult.
- nyilatkozta Dr. Kapronczai István agrárszakértő a XXIX. Alföldi Állattenyésztési Napokon, Hódmezővásárhelyen.
A világ mezőgazdasága egyébként is változik, hiszen egyre nagyobb teret kap a fenntarthatóság. A közelmúltban pedig az orosz-ukrán háború kavart be a nemzetközi kereskedelembe. A közeljövőben ráadásul az élelemiszerárak további emelkedésére is számítani kell.
A szakember szerint ki kell használnunk a természeti adottságainkat, hiszen van elég terműföldünk és édesvízkészlettel is jól állunk. A következőkben nagyobb hangsúlyt kellene fordítanunk az ágazati oktatásra, az öntözésfejlesztésre és az élelemiszer-feldolgozásra is.
El vagyunk maradva az agrártudományokban
Az utóbbi évtizedekben volt némi előre mozdulás a területen, azonban nem abban az ütemben, amekkorában a fejlődés megkívánná. Ezért sajnos ki kell jelenteni, hogy az agrártudományok terén is van némi lemaradása az országnak.
Az elmúlt években többször próbáltunk nekifutni annak, hogy ezen változtassunk. Minden szereplő tudta, hogy ez így fenntarthatatlan. Majd eljött az idő, hogy dönteni kellett: ha nem változtatnunk, megrendelői leszünk a külföldi agráregyetemeknek. Ezért kezdődött el az integrációs munka, amit 2 éves elemzés előzött meg, és elindult egy eddig még nem látott átalakítás
- mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a rendezvényen.
A KAP jelenti a jövőt
Az eseményen felszólalt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is. Ő beszédében külön kitért a 2023-2027-es évekre vonatkozó új, Közös Agrárpolitikára (KAP).
A mezőgazdasági üzemek fejlesztése is elengedhetetlen, a versenyképességet és a hozzáadott értékeket fokozni kell. Az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új stratégiai terv együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat. A tervezéskor jelentős pozitívummal bírt a kormány 2021. januári határozata, miszerint 2021-től kezdődően 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források esetében. Ennek és a pillérek közötti átcsoportosításnak köszönhetően 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól, az átmeneti időszakban elérhető, körülbelül 1500 milliárd forinton túl
- idézi a portál a politikust.
Feldman Zsolt hozzátette azt is, hogy az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza. A gazdálkodók AÖP-hez csatlakozása önkéntes. Az új beavatkozásra a közvetlen támogatások 15 százalékát fordítják.
