A magyar szántóföldi növénytermesztést alapjaiban forgathatja fel az éghajlatváltozás. Jelentősen átalakulhat például a repce- vagy a kukoricatermesztés is.
Változik hazánk időjárása
Drasztikusan átalakul hazánk időjárása. A világátlag körülbelül 1,07 Celsius-fok a hőmérséklet-emelkedés tekintetében, de Magyarországon ennél 0,5-1 fokkal nagyobb a növekedés. Egy ilyen aszályos év után megdöbbentő lehet, de emellett a mérések azt mutatják, hogy több lett a csapadék az elmúlt évszázadban, azonban aránytalan eloszlásban érkezik. Az egy évre eső csapadékos napok száma 20-szal csökken 1901 óta, viszont nőtt a 20 mm feletti csapadékot produkáló napok mennyisége. Továbbá emelkedett a száraz periódusok száma a nyári időszakokban. Tehát több eső esik, de a felszíni elfolyás miatt jellemzően nem lehet hasznát venni – jegyzi meg az Agroinform.
A magyarországi időjárásban a legfontosabb változás a jövőben is az lehet, hogy egyre melegebbek lesznek az évszakok, illetve gyakoribbak a nyári aszályos időszakok. Előreláthatóan nem lesz folyamatos csökkenés a termésátlagban 2050-ig, bár kiugró évek lehetnek. Amennyiben addigra nem változik meg a termelési technológia, utána jöhetnek a kritikus évek. Azonban az időjárás változása miatt már most szükséges, hogy átalakuljon a gondolkodás a növényvédelemről és a fajtaválasztásról.
Alapjaiban változik meg a növénytermesztés hazánkban
Az előző évtizedben homogenizálódott hazánk kukoricatermesztése. A korábbiakkal ellentét gyakorlatilag nem volt jelentősége, hogy milyen FAO számú kukorica biztonságos termesztéséhez felel meg a hőösszeg (a csapadékra ez nem igaz) Magyarország különböző vidékein. Emellett korábban csak az Alföldre volt igaz, hogy aszályra hajlamos terület a kukoricatermesztés szempontjából, mára a Dunántúlra is az.
A kukorica mellett jelentős változás állt be a repcetermesztésben is a változó időjárás miatt. A 70-80-as években szeptember eleji vetést feltételezve a repce 4-5 leveles állapotig jutott október végére, majd novemberben megállt a növény fejlődése. Viszont a 2020-as években szintén kilencedik hónap eleji vetéssel kalkulálva október végére a 8-9 leveles állapotot is elérheti a növény, és a fejlődés nem áll meg novemberben sem. Az észak-keleti országrészben 10-13 nappal kezdődik előbb a virágzás, a Dunántúlon pedig 15-17-nappal. Az érés északkeleten 18-19 nappal tolódott előrébb, a Dunántúlon pedig akár 1 hónappal is.
Legalább 30 éve nem volt ilyen kevés kukoricatermése hazánknak
A szakemberek szerint egészen biztosan nem fogja elérni hazánk kukoricatermése idén a 4 millió tonnát. Pedig az átlagos éves belföldi szükségletünk 4-4,5 millió tonna. Jobb években ennek a duplája is megterem Magyarországon a tengeriből (de átlagosan 6-8 millió tonna körül alakul a termés), ezért bőven szokott jutni exportra is. Élelmiszerhiányról szó sincs, de az idei aszály lefelezte a magyar kukoricahozamot.
Emellett a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett idehaza. Ez elég a belföldi, nagyjából 2,5 millió tonnás igény kielégítésére, viszont a magyar exportárualap csak az 1 millió tonnát üti meg, a szokásos 2,7 millió helyett.
