Hasznos, de nem olcsó beruházás a földeken az öntözési rendszer kiépítése

Érdemes lehet elgondolkodnia a hazai gazdaságoknak az öntözéses rendszerek kiépítésén a földeken, hiszen az innováció segíthet átvészelni az aszályos időszakokat. Az általunk megkérdezett gazda is így tett, igaz, az ő esete annyiban speciális, hogy csakis rétegvíz állt a rendelkezésére, amelynak használatakor különösen sok környezetvédelmi szempontnak kellett megfelelni, ezért meglehetősen időigényes és költséges volt a beruházás.


Több lábon áll a magyar vízgazdálkodás

A magyar vízkészletnek három forrása van: a csapadék, a felvízi országokból érkező felszíni vizek, valamint a felszín alatti vízkontingensek. Az édesvízkészletünk legnagyobb része felszín alatti víz, melynek jelentős szerepe van az ivóvízellátásunkban, a mezőgazdaságunkban, az ipari tevékenységünkben és a hazai ökoszisztémák életében is – írja a nak.hu.

A klímaváltozás miatt különösen indokolt lenne, hogy Magyarország minél inkább hasznosítsa a felvízi országokból érkező felszíni vizeket. Ebben segíthetnek a kormányzat által indított öntözésfejlesztési programok. A felszíni vízkészletekhez való nagyobb hozzáféréssel kiegyensúlyozhatnánk a vízhiány/víztöbblet egyenetlenségét, javíthatnánk az ország éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét, valamint növelhetnénk a talaj víztározási kapacitását is.

Mindez mérsékelheti a felszín alatti vízhasznosításokat, védve a stratégiai ivóvízbázisokat is. Egyúttal csökkentheti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat és veszteségeket. Emellett kék-zöld infrastruktúrával olyan pufferterek is kialakíthatóak, amelyekből az öntözési vízszükségletek is kielégíthetőek.

Óvatosan a felszín alatti vizekkel

Talajvíznek az első vízzáró réteg feletti vizeket nevezzük. A mezőgazdasági célra hasznosítható talajvízkút maximálisan 50 méter talpmélységű lehet és kizárólag talajvizet használhat. Fontos a kutak szakszerű kiépítése is, hiszen egy nem megfelelően kivitelezett mélyfúrás akár össze is moshatja a talajvizet a rétegvízzel, ami a hazánk ivóvízbázisának 90 százalékát képező felszín alatti vizek elszennyeződéséhez vezethet.

Ha valaki felszín alatti vizet kíván hasznosítani öntözésre, annak tekintettel kell lennie arra, hogy a felhasználás nagysága meghaladhatja a felszín alatti utánpótlás mértékét. Emiatt bizonyos területeken a felszín alatti vizek rendelkezésre állása korlátozott lehet, a hazai szabályozás ezt azonban figyelembe veszi.

Magyarországon öntözni elsősorban felszíni vízből lehet, annak hiányában felszín alattiból, az utóbbi esetében leginkább talajvízből, meglehetősen nagy anyagi ráfordítással lehetséges. Mindezek hiányában lehet rétegvizet használni, de ebben az esetben csak mikroöntözésre szerezhető be vízjogi engedély.

Ilyen, ha muszáj rétegvizet használni

Kánya Krisztián és édesapja őstermelők a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsalánoson. Mintegy 140 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Az általuk ültetett növények skálája igen széles, a gabonanövényektől kezdve, a takarmánynövényeken át, egészen a homoktövisig. A Hernád patakból, vagy talajvíz segítségével nem tudták megoldani az öntözést, ezért engedélyt kaptak két rétegvízkút (egy 70 és egy 80 méter mély) kialakításához, amihez segítségükre volt egy pályázat is.

„Nagyjából 5 évet vett igénybe az engedélyek megszerzése, a pályázat és az adminisztráció átfutása, a fúrási-építési tervek létrehozása, a mondhatni félautomata öntözési technológia kiépítése, egyéb kivitelezési feladatok és még sorolhatnám. A költségek több tízmillió forintra rúgtak, melynek nagyjából a 60 százalékát fedezte a pályázat. Mivel rétegvízkutakról van szó, nem szabad nagyobb mennyiségű vizet kinyerni belőlük, mint amennyi természetes úton visszatöltődik. Ezért csupán 10,5 hektár öntözése valósulhat meg az új kutak segítségével”

- nyilatkozta portálunknak a gazda.

The Conversation

Ne hagyd ki!