Óriási növekedés a hazai pezsgőszektorban
Öt év alatt háromszorosára nőtt a pezsgőt gyártó hazai borászatok száma, így tavaly meghaladta a 120-at. Összességében pedig évi 140-160 ezer hektoliter pezsgőt állítottak elő Magyarországon az elmúlt időszakban, főleg a Felső-Pannon és a Duna borrégiókban, ami a hazai borászati termékek 5-6 százalékát tette ki. A magyarországi gyártásának a felfutását például az is indokolta, hogy az importborok között különösen nagy volt a buborékos ital aránya az elmúlt időszakban.
A magyar borimport évek óta alacsony szinten stagnál. 2018 óta 100 ezer hektoliter körül alakul, ami a teljes magyar borfogyasztás mindössze körülbelül 5 százalékát jelenti. A pezsgők iránti növekvő fogyasztói igényre érkező, választéknövelő piaci válaszként értékelhető, hogy ugyan az import csak tizede a magyar termelésnek, de értékben és mennyiségben is növekedést mutatott az elmúlt években. 2022-ben már az összes borászati termékek importált mennyiségének csaknem 20 százalékát, míg értékének több mint 41 százalékát tette ki
- tájékoztatott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Hozzátette, magyar pezsgőket nagyobb mennyiségben exportálnak például Kanadába, Romániába, Észtországba, Svédországba és Lettországba. Azonban jóval magasabb az importpezsgők értéke az exportáltakénál. A jövő egyik nagy feladata lesz, hogy ezen kedvező irányba változtassanak.
Megjegyezte, új borjelölési szabályokat vezettek be az Európai Unióban. Ennek értelmében az energiatartalmat, a tápértéket és az összetevőket is fel kell tüntetni a címkéken a jövőben. Azonban a jelölési kötelezettség a 2023. december 8-a előtt készített borászati termékekre nem vonatkozik.
Bíznak a gazdák a szőlő kedvezőbb felvásárlási árában
Egyébként a Hegyközségek Nemzeti Tanács (HNT) szerint a szőlőtermesztésnek idén sem kedvezett az időjárás, ami indokolná a szőlő magasabb árszintjét. A nagyobb ár különösen jól jönne azért is, mert az előző években sem alakult kedvezően az árszabás a termelők oldaláról nézve.
Sajnos összességében elmondható, hogy több éve változatlanul alacsony a szőlő nettó felvásárlási ára. Termelékenysége nem jövedelmező a gazdálkodóknak, hiszen a befektetett tőke és munka nem térül meg számukra. A szüret előtt állva, előzetes adatok alapján jelenleg az látszik, hogy a szőlő felvásárlási ára kilónként nettó 94-112 forint közé tehető majd. A magasabb árak a különlegesebb fajtákra értendőek, mint a Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Zöldveltelini. A legkimagaslóbb, kilogrammonként akár nettó 165 forintos árat pedig az Irsai Olivér fajtára várják. Az értékesítési piacon az látszik, hogy főleg a fehérborokra van igény, de megemlítve a Cabernet sauvignon és a Kékfankos fajták esetében is az átlagos, kilogrammonként nettó 100 forintos ár várható. A gazdálkodók bizakodóak, reménykednek benne, hogy az árak hosszú idő után végre emelkednek és munkájuk gyümölcse kellő megbecsülésre kerül
- idéztük Gáspár Ferencet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei elnökét néhány napja.
Nem kiemelkedő az idei termésmennyiség
Az átlagosnál 15-20 százalékkal alacsonyabb terméshozamra számít egy egri szőlész a saját területein az idén. Mint mondta, elsősorban a jelentős esőzések okoztak problémát a termesztésben az idei szezonban. Ő is arra számít, emelkedhetnek a felvásárlási árak a tavalyi szintükhöz képest, azonban nem jelentős mértékben.
Úgy gondolom maximum 5-10 százalékot fognak emelkedni idén a felvásárlási árak, ami nagyon elkeserítő, mert cserébe a termelési költségek szinte duplájára emelkedtek. Ha az üzemanyag árakat nem vesszük figyelembe, a növényvédőszer, az idénymunkások bére és az egyéb kiadások megsokszorozódtak
- mondta a szőlész.
Egyébként tavaly a csemegeszőlő felvásárlási ára kilogrammonként 131-200 forint, a borszőlőé pedig 112-200 forint között alakult.
