A magyarországi száraztésztapiaci trendek eltérnek a nemzetközi vonulattól. Soroljuk, mely tésztafélék a legkeresettebbek itthon. Az is kiderült, átalakították a tésztakeresletet az elmúlt időszak gazdasági nehézségei.
A száraztészta legyen olcsó, illetve négy- vagy nyolctojásos
Nagyjából 150 cég foglalkozik száraztészta gyártásával Magyarországon. Ezen vállalkozások körülbelül 2 ezer embert foglalkoztatnak. A kisebb és közepes szereplők elsősorban a hazai piacra termelnek, közülük csak néhány gyárt külpiacra is. Azonban a nagyobb gyártók a termékeik 30-35 százalékát jellemzően külföldön értékesítik. A belföldön eladott áru legnagyobb része a kis- és a nagykereskedelembe kerül. Durván 20 százalékát vásárolja fel a HORECA szektor és a közétkeztetés. Itthon átlagosan 50 ezer tonna száraztészta fogy évente – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) piaci körképe.
Amíg az exportpiacokon elsősorban durum száraztésztára van igény, itthon a négy- és a nyolctojásos tésztafélékre, valamint a házias jellegű tésztákra van kereslet. A formájukat tekintve a cérnametélt, a csiga, az eperlevél, a fodros nagykocka, a spagetti, a szarvacska és a tarhonya körettészták a legkeresettebbek Magyarországon. Azonban amíg korábban főleg a bevált márkákat keresték a vásárlók, az elmúlt időszak nehézkes gazdasági környezete hatására manapság inkább az ár alapján döntenek.
A fogyasztókért és az albán pékségek ellen is megy a harc
A magyarországi pékségek helyzetével kapcsolatban pedig arról írtunk a napokban, hogy miután az üzletláncokban természetessé vált a helyben sütés, a fogyasztók egyre inkább megkövetelik a lehető legfrissebb pékárukat az üzletekben. Sőt, a látványsütés megoldása amiatt is fontossá vált a hagyományos, hazai sütőiparban, mert nagyjából tíz éve az albán pékségek is megjelentek a magyar piacon, és egyre többen vannak.
Tehát nagy a verseny a fogyasztókért. Viszont a lehető legfrissebb pékáruval felvehetik a kesztyűt a hagyományos sütőipari vállalkozások a riválisaikkal szemben – nyilatkozta néhány napja Fülep Zsolt, a Magyar Pékszövetség alelnöke.
Mint mondta, mindezek mellett számos, egyéb problémával is szembenéz a szektor. Rosszul érintette őket például a világjárvány időszaka, majd az azt követő energiaválság, valamint a 2022-es történelmi aszály is.
A szövetség által előre jelzett 25 százalékos sütőipari bezárási hullám 1 százalék környékén alakult, ugyanis a sütőiparban dolgozók megtanultak gazdálkodni és kialakult egy erős pénzügyi fegyelem, amely megmutatkozott abban, hogy nem voltak jellemzők a kintlévőségek. Az energiaszolgáltatók erősen megkövetelték ezt a pénzügyi fegyelmet, ugyanis előre meg kellett fizetni a következő hónapot. Mindenki megtanulta, hogy a vállalkozásával sokat kell foglalkozni, ugyanis egy olyan kihívással kellett megküzdeni, amilyenre előtte nem volt példa
- mondta Fülep Zsolt.
Hozzátette, jelentősen visszaesett a kenyérfogyasztás az utóbbi években. Amíg 2002-ben egy főre vetítve átlagosan 63 kilogrammot fogyott a péktermékből, addig jelenleg 35 kilogramm az éves érték.
