Egyre borúsabban látják a jövőt a hazai szarvasgomba-termesztők és -gyűjtők. Csökkennek a hozamok, ezért sokan hagyják ott az ágazatot. Azonban a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nek van rá ötlete, hogyan javíthatnának a szarvasgomba-ágazat helyzetén.
Kényszerhelyzetben a hazai szarvasgomba-ágazat
Sokan kezdtek foglalkozni a szarvasgomba (például trifla, trufola vagy disznógomba néven is ismert) gyűjtésével Magyarországon az utóbbi évtizedekben annak rendkívül magas ára miatt. Azonban a terméscsökkenés következtében mára csökkent a gyűjtők száma.
Sajnos, a 2000-es években rengetegen járták az erdőket és kutattak gyakorlatilag önkontroll nélkül a köztudottan nagy értékű gomba után. Az intenzív gyűjtés miatt reálissá vált annak a veszélye, hogy még az írott és íratlan gyűjtési szabályok betartása mellett is tönkremennek a rendkívüli élőhelyek. Ezért a NEFAG Zrt. törvényi felhatalmazás alapján szabályozza a területein történő gyűjtést, sőt, saját maga is szakértő gyűjtők bevonásával kezeli a szarvasgomba-vagyont ezekben az erdőkben. Hosszú és komoly befektetést igénylő tevékenység, következetes, szívós munka során napjainkra sikerült a területek ökológiai- és gazdasági szempontú védelmét biztosítani
– tájékoztatta Bagi István, a NEFAG szarvasgomba-ágazatvezetőjétől az Agroinformot.
Hozzátette, ők azt is kutatják, milyen optimális körülmények kellenek a gombának azért, hogy kielégítő mennyiségben teremjen. Vizsgálják, melyik az az erdőgazdálkodási technológia, amely a legkisebb károkat okozza a termőhelyekben. Szükség is van az kutatásaikra, hiszen a becsléseik szerint 50-80 százalékos eddig a szarvasgomba hozamcsökkenése Magyarországon.
Már nincsenek olyan hozamok, mint amilyenek akár csak 10 évvel ezelőtt is voltak. Ez köszönhető többek között az éghajlat melegedésének, a talajvízszint csökkenésének (ami szerintem az Alföldön jelentős), az egyenetlen csapadék-eloszlásnak és még sok más mindennek, ez egy nagyon összetett és komplex kérdés
- nyilatkozta Bagi István.
Úgy látják, a helyzetből új erdők telepítése jelentheti a kiutat. Azonban nagyjából 10 év kell ahhoz, hogy a szarvasgombával beoltott fákból létrehozott ültetvények vagy erdők teremni kezdjenek. Viszont ilyen erdők telepítése az erdőtelepítési pályázatból finanszírozható.
Kiemelte, jelenleg a hazai termés túlnyomó többségét nem a telepítések, hanem a természetes élőhelyek adják. És ez még sokáig így is maradhat.
Új rekord: Egy lakás árát kifizették egyetlen szarvasgombáért
Egyébként 130 ezer eurót, azaz nagyjából 49 millió forintot fizetett egy hongkongi üzletember egy fehér szarvasgombáért egy jótékonysági árverésen az olaszországi Grinzane Cavourban novemberben. A rekordösszegért egy bő egy kilós gombát kapott. A hatalmas példányt Mario Aprile szarvasgombász találta a piemonti Langhe és Roero környékén.
Egyébként jótékonysági szarvasgomba-aukciókat 90 éve tartanak az olasz városban. A tavalyi bevétele 482 ezer euró, azaz durván 182 millió forint volt. A pénzt egy gyermekeiket egyedül nevelő anyákról gondoskodó egyesületnek adják.
A fehér szarvasgomba kilója 3500 euró (1,3 millió forint) körül mozgott akkor, a feketéé pedig 500 eurós (190 ezer forint) árszinten volt. Az előbbit Alba környékén szeptember 21. és január 31. között gyűjtik. Olaszországban évente nagyjából 500 millió eurós forgalmat bonyolít ezekből a 200 ezer szarvasgombász.
