Jellemzően a hazai keresletet sem tudják kielégíteni a virágtermelők, ezért jelentős virágimportra szorul az ország. Kiderült, mi kellene ahhoz, hogy itthon is fejlődésnek induljon az virágágazat.
Virágimportra szorul az ország
A világ legnagyobb virágexportőre Hollandia, hiszen a virágkínálat nagyjából fele ehhez az országhoz köthető a világpiacon. Ott az ágazatot gazdaságos üzemméret, jó logisztika, kedvező adórendszer és kiváló szakmai képzés jellemzi. A magyarországi importvirágok is nagy mennyiségben onnan származnak, de érkeznek hozzánk a mutatós növényekből például Dél-Amerikából és Dél-Afrikából is.
Magyarországon körülbelül 300-350 hektáron termesztenek virágokat manapság. A hazai virágigények nagyjából 60 százalékát fedezi az import, virágexportról pedig nem is beszélhetünk.
Nehéz megmondani, hogy mik a legkedveltebb virágok itthon, hiszen ez régiónként és településméretenként változó. A szervezet elmondása alapján a nagyobb városok a nagy méretű, drágább, már kész virágzó növényeket keresik az azonnali látvány miatt, míg a kisebb településeken a termesztés öröme is fontos, így a kisebb, még nevelésre váró növényanyag is népszerű
- nyilatkozta Varga Balázs, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezezének szakértője az Agrárszektornak.
Megjegyezte, ki lehetne elégíteni a hazai igényeket virágimport nélkül is, azonban ehhez jelentős változásokra lenne szükség a magyarországi virágágazatban.
Úgy gondoljuk, hogy egy megfelelő agrár adórendszer, képzés és támogatás az, ami elengedhetetlen. Emellett erőteljes fejlesztés, kisebb bürokrácia, jól átgondolt működés és versenysemleges adóztatásra volna szükség. Vonzóvá tenni az ágazatot a fiataloknak, megteremteni a biztos és magas szintű jövedelmezőséget. Ezeknek a segítségével fellendíthetnék ezt az ágazatot is idehaza
– tájékoztatott a szakértő.
Drasztikusan visszaesett a konyhakertek mérete Magyarországon
Egyébként nemcsak virágokat nem termesztünk manapság. 102 ezer hektárról 3,1 ezerre csökkent a konyhakertek mérete húsz év alatt Magyarországon. A legnagyobb esés 2019-re tehető, hiszen akkor még 38,6 ezer hektár volt a hazai kertek mérete, viszont egy évvel később már csak az említett 3,1 ezer hektár. Ez igen elkeserítő annak a fényében, hogy 2021 nyara óta átlagosan 56 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak az országban.
Körülbelül az 1990-es évekig a falusi házak melletti portákon a család ellátását részben megoldó konyhakertek jellemzőek voltak, de a városi emberek közül is nagyon sokan rendelkeztek nyaralóval, hétvégi házzal, aminek a kertjében zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek. Egy 150 négyzetméteres területen már családi mértékben jelentős mennyiségű zöldség termeszthető meg, ennek ellenére körülbelül 30 évvel ezelőtt elkezdődött egy negatív folyamat. A haszonkertek száma csökkenni kezdett és helyüket a kevesebb munkával fenntartható - de élelmiszert nem adó - gyepesített területek és díszkertek vették át. Napjainkban már a falvakban is alig lehet látni konyhakerteket
- idéztük Dr. Szent-Miklóssy Ferencet, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének korábbi elnökét a napokban.
Hozzátette, az is csökkentette a konyhakertek szerepét, hogy a boltokban évről-évre nőtt a zöldségek és gyümölcsök választéka, valamint a korábban szezonális termékek is állandósultak az üzletekben. Így kényelmesebbé vált mindezeket megvásárolni azokban, mint megtermelni otthon.
A konyhakertek eltűnésének az is oka, hogy a régi kertészkedők utánpótlás kinevelése nélkül megöregedtek. Az inputanyagok árának növekedése miatt ma már nem lehet kijelenteni, hogy az otthon termelt zöldség, vagy gyümölcs olcsóbban állítható elő, mint ha a boltokban vásároljuk meg, de előnyük, hogy biológiai-, és nem gazdasági érettségben szedhető le a termény, emiatt sokkal ízletesebb, egészségesebb
- mondta a szakember.
