Az ilyenkor szokásosnál jóval kisebb a hótakaró az Alpokban
Fotó: Shutterstock

Energiaellátási zűröket is okozhat az európai hóhiány

Az elmúlt hónapok kevésbé csapadékos időjárása miatt vízhiány alakulhat ki az Alpok térségében Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. Szakértők arra figyelmeztetnek, mindez hatással lesz az áramtermelésre is.


Kevés csapadékvolt az Alpokban

A Nemzetközi Környezetfigyelő Központ (CIMA) adatai alapján a sokéves átlagnál sokkal kisebb a hóborítás az Alpokban, ami a szakértők szerint az év legmelegebb időszakának számító harmadik negyedévben több módon is növelheti az áramellátás kockázatát a térségben.

Egyik részről várható, hogy a csapadékhiány miatt a régióban alacsonyabb lesz a vízerőművi termelés, a kiesést pedig valahonnan kompenzálni kellene. Másik oldalról pedig a Pó alacsony vízszintje veszélyeztetheti a folyó mentén található kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek hűtőrendszereit, ami nem tervezett leállásokhoz vezethet.

Hasonló történt tavaly is, amikor szintén jelentős volt az aszály. 2022 júniusában és júliusában nagyjából 5 GW CCGT-kapacitás esett ki az említett régióban, de idén ennél is rosszabb lehet a helyzet.

Az Alpok két másik országában, Franciaországban és Svájcban az atomerőművek termelését tavaly is visszafogta a vízhiány. Elegendő víz nélkül problémák adódtak a reaktorok hűtésével. Idén a hóhiány ezeken a területeken is súlyosabb.

A Handelsblatt című üzleti napilap szerint a mostani téli aszály miatt akár egész évben visszaeshet Franciaország energiatermelése. Ez azért sem jön jókor, mivel ettől függetlenül is energetikai problémákkal küzd az Európai Unió. A Portfolio megjegyzi, ha idén kevesebb energiát termelnek a franciák, akkor az olaszoknak sem lesz lehetőségük az áramimportra tőlük.

Gyártás és mezőgazdaság

Globális biztosítási adatok és tudományos kutatások nyomán tavaly megvizsgálták, az extrém időjárási jelenségek hogyan hatnak az egyes iparágakra, illetve az országok gazdaságai mekkora összeget veszítenek azonnali és hosszú távú következményként.

A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban a veszteségek 2050-re elérhetik a 3,7 billió dollárt, egyben az amerikai GDP addig évi fél százalékot zsugorodhat. A világ második számú gazdasága, Kína pedig az évszázad közepére 1,1 billió dollárt veszíthet.

A globális gazdaság szempontjából a legfontosabb öt üzleti szektor közül a gyártást és az elosztást érintheti a legsúlyosabban a vízkár: 4,2 billió dollár értékben. A vízhiány a termelést szakíthatja meg, a viharok és áradások az infrastruktúrát károsíthatják.

A mezőgazdasági szektor, amelyet egyaránt érzékenyen érint a vízbőség és a vízhiány is, 2050-re 332 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedhet el. A viszonteladói, a bank- és az energiaszektor is jelentős kihívásokkal nézhet szembe.

Ne hagyd ki!