Problémát okoz az enyhe, csapadékos, tavaszias februári időjárás a hazai szántóföldi növénytermesztésben. Azonban kedvez az idő a pockok elszaporodáságnak, ami tovább nehezíti a termelők helyzetét. A gazdák hatékonyabb védekezési módszerek engedélyezését kérik a szaktárcától.
Az enyhe idő és a pocokinvázió miatt aggódnak a hazai gazdák
Jelenleg sokkal rosszabb az őszi vetésű kalászos gabonák mostani állapota, mint decemberi állapotfelméréskor volt. Ez a későbbiekben javulhat ugyan, de jelenleg nem kedvező az összkép. Pontos arányokat a következő, márciusi felméréskor lehet majd mondani, de a mostani felmérések nem vetítenek előre reménykeltő képet
- tájékoztatta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Agrárszektort.
Hozzátette, a kalászos vetések legnagyobb problémája a belvíz, illetve a károsan átnedvesedett területek nagy aránya. Emellett a szokatlanul enyhe februári, néhol 17-18 fokos időjárás miatt sok helyen elkezdődött a növények vegetációs időszaka. Azonban, ha a következő hetekben egy valamivel hűvösebb és szárazabb periódus következne, a potenciális kár mértéke is csökkenhetne.
Pocokinváziótól is tartanak a termelők
Emellett jelentős probléma a pockok elszaporodása a szántóföldeken. Ez nagy részben szintén a nem túl hideg tél következménye, hiszen az enyhébb februárt egy generációnyi pocok élhette túl.
Emiatt a gazdák körében előjött a felületkezelés engedélyezésének igénye. Azonban sajtóinformációk szerint akár napokon belül zöld utat adhatnak az eljárásnak az illetékesek.
Amennyiben nem tudnak eredményesen védekezni a rágcsálók ellen a gazdálkodók, akár 40-70 százalékos terméskiesést is okozhatnak a pockok néhány területen a szakértők szerint.
Nutriák miatt aggódnak hazai környezetvédők
Egyébként 2019-től kezdtek megszaporodni a nutriaészlelések is Magyarországon. Az itthon nem őshonos rágcsáló invazív fajnak számít az országban. Az utóbbi években elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányaik, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is.
Néhány hetet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park arról tájékoztatott, a nutria (Myocastor coypus) önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. A természetvédők úgy látják, ez egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a terjedésük megakadályozása érdekében.
A nemzeti park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására reális esély van. Ezt elsősorban kilövéssel és szelektív csapdázással oldanák meg, együttműködve a vadgazdálkodási ágazattal.
A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás
- tájékoztatott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértője korábban.
