A csapadékos időt kánikula követte a napokban. A változékony időjárás után vegyes képet mutat a kultúrnövények fejlődése a hazai szántóföldeken.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár, és az őszi búzában is egyre többfelé kezdődik az érés, szépen szőkülnek a táblák. A repcében is lassan véget ér a magok fejlődése, és az érés folyamata kezdődik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd – írja a met.hu.
A napraforgó és a kukorica szintén vegyes képet mutat. Ott, ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt héten a földeket, szépen fejlődnek az állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet. A keleti országrészt járva látni már combig érő táblákat, de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.
A dunántúli és északi megyék többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 420 és 500 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-130 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.
Így alakult az előző napok időjárása
Az elmúlt egy hétben sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket, a Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm esett. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak akár 60-80 mm-es csapadékmennyiséggel. A már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott végre csapadék, ha nem is annyi, amire szükség lenne. Ugyanakkor az Alföldön többfelé 5 mm-nél is kevesebb esett, délkeleten néhol szinte semmi.
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre negatív anomália a jellemző. A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van, míg a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza. Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-120 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A hőmérséklet a múlt hét közepén a Dunántúl nyugati, északnyugati felén több fokkal visszaesett, a legmelegebb órákban is csak kevéssel 20 fok fölötti értékeket mérhettünk, miközben a keleti országrészben 30 fok közelébe melegedett a levegő. A hétvégén a nyugati országrészben is melegedés kezdődött, keleten pedig folytatódott a kánikula.
