A dunántúli és északi megyék többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott. Keleten viszont több csapadékre lenne szükség.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés
Az őszi árpa az érés, az őszi búza a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, a repcében is a magok növekednek, fejlődnek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is sok csapadékra van szüksége ebben a fejlődési szakaszban, amit az aszályos keleti országrészben sajnos nem kapnak meg – írja a met.hu elemzése.
A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat. Ott, ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek az állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet. A keleti országrészt járva látni már combig érő táblákat, de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.
A dunántúli és északi megyék többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 370 és 450 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.
Így alakult az előző napok időjárása
Az elmúlt egy hetet meleg, záporos, zivataros időjárás jellemezte. A lehullott csapadék területi eloszlása nagyon egyenlőtlenül alakult: míg nyugaton, északnyugaton 40-80 mm (helyenként 100 mm) is lehullott az elmúlt 10 nap során, addig délkeleten és északkeleten szinte semmi nem esett. A hevesebb zivatarokat néhol károkozó jég, viharos erejű szél, és villámárvíz is kísérte. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén 20-60 mm-rel elmarad a szokásos mennyiségtől, csak északnyugaton van többlet.
A talajok felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalmában is nagyok a különbségek: míg a Dunántúl nyugati részén telített a talaj, addig a Tiszántúlon és az Alföld középső részén kritikusan száraz a talaj. A felső 50 cm nedvességtartalma is hasonló területi eloszlást mutat, de a 20-50 cm-es réteg jóval nagyobb területen száraz. Az egy méteres réteg vízhiánya az Alföldön 100 mm fölött van, ennyi csapadékra lenne szükség a telítettség eléréséhez.
A hőmérséklet csúcsértéke ebben az időszakban többnyire 25 és 30 Celsius fok között alakult, de pénteken az Alföldön 30 fok fölé melegedett a levegő. A kedden este érkezett és lelassult hidegfront hatására a Dunántúlon szerdán már visszaesett a hőmérséklet, míg keleten maradt a nyári idő.
