Európa déli országaiban hanyatlóban van a gabonatermelés

A klímaváltozás miatt jelenleg Északkelet-Európában nő a legdinamikusabban a gabonatermelés. A térség gabonaféléi ugyanis kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra. Azonban az elmaradott keleti régiók is gyorsan növekedhetnek. Délebbre viszont siralmas a gabonanövények helyzete.


Áthelyeződik a gabonatermelés

Dél- és Nyugat-Európa országai voltak a kontinens legfőbb gabonatermelői az elmúlt évtizedekben. Egy frissen publikált tanulmány szerint azonban Északkelet-Európa lehet a most zajló mezőgazdasági folyamatok legnagyobb nyertese. Az ottani gabonahozam jelenleg túlszárnyalja a többi európai régióban mért értékeket – írja a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában megjelentekre hivatkozva az agrárszektor.hu.

Északkelet-Európa sikere elsősorban az éghajlatváltozásnak tulajdonítható, ami a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját észak felé tolta az elmúlt évtizedekben. A felmelegedés miatt manapság olyan országokban is lehetséges például a kukorica termesztése, mint Dánia. Az említett gabona, valamint a búza termőterülete ugyanakkor a klímaváltozás miatt felére csökkent Olaszországban és kétharmadára Görögországban, Portugáliában pedig teljesen megszűnt. A déli országok mellett pedig Kelet-Európa mezőgazdasági területei is óriási károkat szenvedtek az elmúlt években a hőhullámok miatt, valamint az édesvízkészlet csökkenése és a talajromlás következtében.

Felzárkóznak a keleti-északkeleti területek

A kutatás azt is megállapította, hogy a mezőgazdasági technológia javulásával a kelet- és a közép-európai gabonatermelés is felzárkózik a nyugathoz. Ráadásul egyes felmérések szerint a világ legtermékenyebb felső talaja, az úgynevezett molliszol talaj is ezekben a régiókban fordul elő legnagyobb arányban.

A kukorica-termés legnagyobb növekedését Litvánia (385 százalék) és Fehéroroszország (213 százalék) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92 százalék), Észtországban (87 százalék) és Litvániában (86 százalék) nőtt 1993-1997 és 2013-2017 között. Lengyelország és Oroszország – amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak – jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013-2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt

- írja az elemzés.

Történelmi gyökerek

A tanulmány szerzői rávilágítottak arra, is, hogy Északkelet-Európa szerepének a gabonatermelésben történelmi hagyományai vannak, amit azonban a múlt századok eseményei leromboltak. Már az ókori görögök idejében is kereskedett gabonával a régió a mediterrániummal. A későbbi korokban az északkeleten kialakul gazdasági-társadalmi anomáliák azonban akadályozták a struktúrák működését. Ilyen romboló hatású tényező volt például az orosz-török háborúk a XVIII. században, a két világháború, valamint az észszerűtlen kommunista gazdálkodás.

A jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja. A régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni

- nyilatkozta Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője, a tanulmány egyik szerzője.

The Conversation

Ne hagyd ki!