Nem kedvezhetett az elmúlt hetek időjárása a szabolcsi almafáknak: fagy okozhatott kárt több gyümölcsösben. Azonban a helyi almatermesztők jövőképe sem rózsás.
Nem tett jót az elmúlt hetek időjárás a szabolcsi almának
Jelentős fagyok jellemezták március 20-át. Ez aggodalomra ad okot a gyümölcsösökben. Márpedig a gyümölcsfák virágzásakor - vagy közvetlenül azután - bekövetkező -3 °C alatti hőmérséklet akár 50 százalékos termésveszteséghez is vezethet. Ráadásul az utóbbi évekre jellemző, korábban érkező, melegebb időjárás előrébb hozza a virágzási időszakot, és hasonló tendencia várható a jövőben is – írja a Másfélfok.
Mindez különösen nehéz helyzetbe hozza a szabolcsi almát, hiszen szinte csak rossz és rosszabb jövőképet teremt a helyi gyümölcstermesztésre vonatkozóan.
A kutatók által felvázolt egyik forgatókönyv alapján, ha betartjuk a párizsi klímacélokat, a század második felében sem kell jelentős időjárási változásokra számítani. Sőt, egyes régiókban a fagyos napok száma csökkenhet is. Azonban nem Magyarország északkeleti részén, Szabolcsban. Ott növekvő fagyveszélyre kell számítani az optimistább jövőkép szerint is.
A másik, pesszimistább forgatókönyv alapján, ha nem foglalkozunk a károsanyag-kibocsátással, a század végére jelentős mértékben nőhet a fagykárok száma a gyümölcsösökben. Magyarországon különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén. Így még nehezebb helyzetbe kerülhetnek a szabolcsi almatermesztők.
Uniós védelmet kapott, de így sem fényes a szabolcsi almatermesztés helyzete
Egyébként az Európai Bizottság (EB) szeptemberben vette fel a Szabolcsi almát az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába. Onnantól ez a megnevezés csakis a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében termesztett és szüretelt almára használható. Az EB a döntését azzal indokolta, hogy a megye éghajlata és talajadottságai kiválóan alkalmasak az almatermesztésre. Továbbá az onnan származó alma jellemzően ropogós és zamatos, valamint évszázados szaktudás áll a termesztése mögött. Mindezek ellenére úgy tűnik, jelentős problémákkal néznek szembe a helyi termelők.
20.564 hektáron termesztettek almát tavaly Magyarországon (az almatermesztő területek durván háromnegyede Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik) a FruitVeB adatai szerint. Ez azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt 5 esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idéztük Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét tavaly nyáron.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke akkor hozzátette, olyan rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
