Néhány hete vette fel az Európai Unió a Szabolcsi almát az oltalom alatt álló eredetmegjelölések nyilvántartásába. Ez jó hír a vármegye almatermesztőinek, hiszen segítheti őket a termék értékesítésében. Azonban negyedével csökkent a gyümölcs termőterülete az elmúlt években a megyében, és szükség lehet a termesztés további korszerűsítésére is.
Uniós védelmet kapott, de így sem fényes a szabolcsi almatermesztés helyzete
Az Európai Bizottság (EB) szeptemberben vette fel a Szabolcsi almát az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába. Onnantól ez a megnevezés csakis a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében termesztett és szüretelt almára használható. Az EB a döntését azzal indokolta, hogy a megye éghajlata és talajadottságai kiválóan alkalmasak az almatermesztésre. Továbbá az onnan származó alma jellemzően ropogós és zamatos, valamint évszázados szaktudás áll a termesztése mögött. Mindezek ellenére úgy tűnik, jelentős problémákkal néznek szembe a helyi termelők.
20.564 hektáron termesztenek almát az idén Magyarországon (ezen területek durván háromnegyede Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik) a FruitVeB adatai szerint. Ez azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után. Az ország almatermés-potenciálja jelenleg 600-650 ezer tonna évente.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt 5 esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idéztük Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét augusztusban.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke akkor hozzátette, olyan rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
Változás körvonalazódik
Az almasűrítmény mindig eladható, az étkezési almából pedig Magyarországon évente 110-120 ezer tonna fogy, amit meg tudunk termelni. A legfontosabb, hogy a belső piacokat védjük meg, két-három TÉSZ az országban elég lenne a termelők összefogásához. Fontos dolog ez, hiszen ma a belföldi piacon nagy mennyiségben van jelen a lengyel alma, elsősorban a nagy áruházláncokon, illetve magyar kereskedőkön keresztül, ami jelentősen rontja a pozícióinkat. Úgy érzem, most kicsit gödörbe kerültünk, a tavalyi év gyenge volt, az idei jobbnak tűnik, de a piacunk az említett tényezők miatt bizonytalan
- idézi Görömbei Vilmost, az Arany Parmen ügyvezetőjét az Agroinform.
Tehát nincs túl kedvező helyzetben a helyi almatermesztő ágazat. Azonban Román István vármegyei főispán (termelőként és magánszemélyként egyike volt azoknak, akik kezdeményezték a Szabolcsi alma megnevezés uniós oltalmát) úgy látja, kedvező változás körvonalazódik a helyi szektorban.
Az új telepítések már a modern technológia jegyében születtek. Jéghálóval valósultak meg a beruházások és olyan fajták telepítésével, amelyek megfelelnek napjaink igényeinek. A hagyományos jonatán alma már a múlté. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy évről évre vannak problémák az értékesítéssel. A kezdeményezésünktől egyébként azt is várjuk, hogy a brand segítségével újabb vásárlókat és piacokat tudjunk meghódítani a híres Szabolcsi almának
- nyilatkozta a főispán.
