Jó piaca lehet az almasűrítménynek a következő években. A nemzetközi almapiac legnagyobb szereplője Kína, ahol csökkent az almatermesztés az elmúlt időszakban. A magyar almatermelők előtt is ott a lehetőség, hogy kitöltsék a keletkezett piaci rést. Igaz, ráférne a hazai szektorra a modernizálás.
Jövője lehet a hazai almatermesztésnek
Az ezredforduló óta nagyjából megfeleződött az almatermesztő területek mérete Magyarországon. Napjainkban körülbelül 20 ezer hektáron termesztik a gyümölcsöt, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ott összességében jó termést hozott 2023. A tavaszi és a nyári időjárás is kedvezett a termésnek, bár ebben a szezonban sem alakult minden tökéletesen.
A nyári és az ősz eleji szárazság negatív hatása az volt, hogy az almák nem érték el a kellő méretet, valamint a beltartalmi paraméterei – például a cukortartalom – is alacsonyabbak voltak. Az üzem augusztus második felében elkezdte a feldolgozást, ami november végéig tartott Vásárosnaményban. Összességében 150 ezer tonna hagyományos és 10 ezer tonna bioalmát dolgoztunk fel
- nyilatkozta Erdei Sándor, az Ausztria Juice igazgatója a Növényvédőszernek.
Ezzel szemben a nagy piaci rivális lengyeleknek nem sikerült túl jól a 2023-as almaszezon, különösen az ipari almánál. A nemzetközi almapiac legnagyobb szereplője pedig Kína, ahol jelentősen csökkent az almatermesztés az elmúlt években.
Egyébként az ültetvények átlagéletkora meglehetősen magas Magyarországon. Márpedig az idősebb fák kisebb termésmennyiséget hoznak. Azonban kampány indult az almafaültetvények korszerűsítése érdekében.
Változás körvonalazódik
Az almasűrítmény mindig eladható, az étkezési almából pedig Magyarországon évente 110-120 ezer tonna fogy, amit meg tudunk termelni. A legfontosabb, hogy a belső piacokat védjük meg, két-három TÉSZ az országban elég lenne a termelők összefogásához. Fontos dolog ez, hiszen ma a belföldi piacon nagy mennyiségben van jelen a lengyel alma, elsősorban a nagy áruházláncokon, illetve magyar kereskedőkön keresztül, ami jelentősen rontja a pozícióinkat. Úgy érzem, most kicsit gödörbe kerültünk, a tavalyi év gyenge volt, az idei jobbnak tűnik, de a piacunk az említett tényezők miatt bizonytalan
- idéztük Görömbei Vilmost, az Arany Parmen ügyvezetőjét az ősszel.
Román István vármegyei főispán (termelőként és magánszemélyként egyike volt azoknak, akik kezdeményezték a Szabolcsi alma megnevezés uniós oltalmát) úgy látja, kedvező változás körvonalazódik a helyi szektorban.
Az új telepítések már a modern technológia jegyében születtek. Jéghálóval valósultak meg a beruházások és olyan fajták telepítésével, amelyek megfelelnek napjaink igényeinek. A hagyományos jonatán alma már a múlté. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy évről évre vannak problémák az értékesítéssel. A kezdeményezésünktől egyébként azt is várjuk, hogy a brand segítségével újabb vásárlókat és piacokat tudjunk meghódítani a híres Szabolcsi almának
- nyilatkozta korábban a főispán.
