Gyümölcstermesztő gazda beszélt az ágazat magyarországi problémáiról. Úgy látja, vannak pozitív külföldi példák, amelyekből tanulhat a magyar szektor.
Nagyobb összefogásra lehet szükség a magyar gyümölcságazatban
Tóth Zoltán Ferenc a családjával Gyermely környékén 40 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. A Vadalma Tanya tulajdonosának a kertjében a legnagyobb területen alma van, de foglalkozik cseresznyével, meggyel, szamócával, őszi- és kajszibarackkal, nektarinnal, valamint szilvával is. A fái nagyjából harmad kiöregedett, ezért a régieket éppen kivágja, de újak telepítését is tervezi.
A termés egy részét - általában a szamócát és az almát - Szedd magad akcióban szüretelik. Azonban jellemzően más gyümölcsöket is közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek szedetten helyben, vagy a bicskei boltjukban. Emellett a bevásárlóközösségekben is keresik a termékeiket. Úgy érzi, az üzletláncok nyomott áraival nem kell megküzdeniük, viszont nagyon sokat dolgoznak a vevők megszerzéséért. Részben emiatt sem tudnak a jelenlegi szintjüktől tovább fejlődni. A véleményük szerint ahhoz szükség lenne a hazai gyümölcstermesztők szorosabb összefogására is.
Ahol virágzik a gyümölcstermesztés, például Olaszországban és ma már Lengyelországban is, hatalmas telepítések vannak, elárasztják Európát gyümölccsel, ott működnek a tészek. Szerintem ez a kulcs. Itthon valamiért nem tudnak értékesíteni a szövetkezetek, pedig nagy szerepük lenne abban, hogy kifizetődővé váljon a gyümölcstermesztés. Ahol vannak tészek, ott ezek a szervezetek fogják össze az értékesítést, de támogatják a gazdákat a korszerűsítésben is. Az hosszú távon nem megy, hogy a gazda a nagybanin éjszakázik, nappal pedig dolgozik a gazdaságban
- nyilatkozta Tóth Zoltán Ferenc az Agroinformnak.
Az almaszektorban sürgősen lépni kellene – fejlesztésre is szükség lehet
20 564 hektáron termesztenek almát az idén Magyarországon a FruitVeB adatai szerint, ami azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után. Az ország almatermés-potenciálja jelenleg 600-650 ezer tonna évente. Az észak-keleti országrész adja a magyarországi almatermő felület körülbelül 80 százalékát.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idéztük Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét.
Modern ültetvényekre van szükség
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke is hasonlón látja a helyzetet. Mint mondta, ha folytatódik ez a tendencia, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés.
Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen
- tette hozzá a szakember.
Megjegyezte, a jövőben olyan, rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
