Néhány napja még úgy látták a szakértők, akár nagyot is szakíthatnak a magyar almatermesztők a léalma piacán a következő időszakban. Azonban okozott némi meglepetést az ipari alma friss felvásárlási ára.
Mégsem lesz akkora biznisz a léalma az idén?
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy a szakértők szerint fellendülés várható a léalma piacán. Azonban a tavalyi nettó 40-42 Ft/kg szezonátlagárral szemben 38-40 Ft/kg az ipari alma induló ára, melyet néhány napja hirdetett meg egy magyarországi léüzem. Az árszint úgy is csalódást váltott ki a termelőkben, hogy nyitóárakról van szó. Tehát olyan korai almatételekre vonatkozik, melyek a szezonátlagnál rosszabb kihozatallal dolgozhatók fel. Emiatt valószínű, hogy a későbbiekben emelkedni fog a felvásárlási ár.
A jelenleg rendelkezésre álló – és az augusztus 3-i WAPA/Prognosfruit konferencián elhangzott – mértékadó információk szerint 0,11-0,13 €/kg léalma-árakra számítunk, ami – jelenlegi árfolyam mellett is – megfelel a tavalyi 40-42 Ft/kg-os szezonátlagárnál 10-20 százalékkal magasabb áraknak. Az input anyagok és az energia árának drasztikus növekedése, valamint a munkabérek folyamatos emelkedése csak 2020 és 2022 között, két év leforgása alatt mintegy 50 százalékkal növelte az almatermelés költségeit. Ezt az extrém költségemelkedést már a tavalyi léalma-árak sem kompenzálták, így az előző évinél is alacsonyabb áron almát beszállítani, irreális elvárás a feldolgozó üzemek részéről
- tájékoztatott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsa.
Azonban a szakmai szervezet kiemelte, részletes piaci- és árprognózist a következő hét közepén tesznek közé.
Csökken a magyarországi almatermesztő területek mérete
20 564 hektáron termesztenek almát az idén Magyarországon a FruitVeB adatai szerint, ami azt is jelenti, nagyjából megfeleződött a hazai almatermő területek mérete az ezredforduló után. Az ország almatermés-potenciálja jelenleg 600-650 ezer tonna évente. Az észak-keleti országrész adja a magyarországi almatermő felület körülbelül 80 százalékát.
A feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben 6 ezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak 50 százalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
- idéztük Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét.
Modern ültetvényekre van szükség
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke is hasonlón látja a helyzetet. Mint mondta, ha folytatódik ez a tendencia, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés.
Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen
- tette hozzá a szakember.
Megjegyezte, a jövőben olyan, rentábilis almaültetvényekre lenne szükség, „ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás”.
