Igen meleg, az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani, és a hőség is csak kis mértékben enyhül.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb elkezdték a szokásosnál. Az őszi árpa aratása jellemzően már be is fejeződött, a búza aratása is folyamatban van, és a repce is érik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.
A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon, főleg délnyugaton szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól, a szombati zivatarlánccal érintett területeken, sajnos csak kisebb körzetekben, átmenetileg enyhült a szárazság. Miskolc térségében, amely terület nem tartozik a legaszályosabb részek közé, vannak egészen szép, magas kukoricatáblák, és mellettük jóval alacsonyabbak is furulyázó levelekkel. Az állapotot tehát a fajta, a vetési idő és az agrotechnika is nagyban befolyásolja. A napraforgó egyre többfelé virágzik már, de a száraz időben sokfelé látni a szokásosnál jóval kisebb tányérokat.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 620 és 720 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek az északkeleti országrész kivételével jellemzőem 30-50 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 80-120 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is pár nappal hamarabb következnek be.
Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály
Az elmúlt egy hétben meleg, a legtöbb helyen száraz időben volt részünk. Pénteken este egy gyenge hidegfronthoz kötődően alakultak ki a Dunántúlon elszórt záporok, zivatarok, majd szombaton egy kiterjedt zivatarlánc is létrejött a Gyöngyös-Mórahalom vonalban kisebb körzetekben felhőszakadásokkal. Vasárnap az északkeleti országrészben voltak nagyon gyenge záporok, melyek jellemzően a port sem verték el, majd kedd reggelre virradóra a Dunántúl északi részén alakultak ki zivatarokkal is kísért záporok, de számottevő mennyiség ezekből is csak kevés helyen esett. Az elmúlt öt nap csapadékösszege a Kisalföld nagy részén, illetve a Bakonyalja térségében, valamint az ország középső részén egy keskeny sávban haladja meg az 5 mm-t, máshol csak nagyon kis mennyiség vagy egyáltalán semmi nem esett.
Június első harmadában a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait még jelentős esők öntözték, majd a hónap második és harmadik dekádja az ország nagy részén az ilyenkor szokásosnál szárazabban alakult, a Tiszántúlon csak 5-25 mm esett a hónap során. A talajok nedvességtartalma egyre nagyobb területen és egyre mélyebb rétegben csökken a növények számára hasznosítható víztartalom arányában a kritikus 40 százalékos érték alá. A Tiszántúlon és az északi országrészben is sokfelé már a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is kritikusan száraz, a felszín közeli talajréteg pedig szinte semmi nedvességet nem tartalmaz. Kedvező talajnedvességi viszonyokat szinte csak a Balatontól nyugatra, délnyugatra találunk, míg a Dunától keletre nagy területen nagyfokú, a Tiszántúlon egyre többfelé súlyos aszály jelei mutatkoznak.
Az elmúlt napokban tapasztalt magas, nagy területen 35 fok fölötti hőmérsékletek, melyekhez az Alföldön igen alacsony páratartalom is társul, tovább fokozzák az aszály kedvezőtlen hatásait.
