Az őszi árpa nyitja az aratási szezont

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű eső hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

Az őszi árpa a teljes érés fenológiai fázisában jár, helyenként már megkezdődött az aratása. Az őszi búza és a repce is érik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszályos idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.

A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 490 és 580 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Nem mindenhol volt elég a csapadék

Az elmúlt hétre visszatekintve hétfőn, csütörtökön és pénteken elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok az országban, jelentősebb csapadék csak egészen kis körzetekben hullott, hazánk döntő része azonban szárazon maradt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány a jellemző. A 90 napos csapadékösszeg a keleti országrészben még nagyobb, 40-100 mm-es elmaradásban van az átlaghoz képest.

A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén többnyire még bőven tartalmaz nedvességet, bár az utóbbi egy hét során arrafelé is sokat száradt a talaj. Ezzel szemben a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 30 százalékát tartalmazza. Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

A hőmérséklet csúcsértéke egész héten 30 Celsius fok közelében alakult, csak a kedden érkezett kevésbé meleg légtömegben maradt 25 fok körül.

The Conversation

Ne hagyd ki!