A korábban megjelent élelmiszeripari fejlesztéseket célzó pályázati támogatásokból olyan nagy mértékben részesülhetett a borágazat, amekkorát a termelési volumenük nem biztos, hogy indokol. Szakember javasolja a pályázati rendszer javítását.
Óriási támogatások érkeztek az élelmiszeriparba
Hamarics Imre, az IH Management Kft. ügyvezető-tulajdonosa a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián beszélt róla, hogy élelmiszeripari pályázati kiírások megjelenése óta a borágazat a keretösszeg 25 százalékára volt jogosult, pedig az ágazat az élelmiszeripar termelési volumenének csupán a 3-4 százalékát adta. Például a Vidékfejlesztési Program első komolyabb felhívás 2016-ban jelent meg a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban” néven. 167 milliárd volt a keretösszege, valamint kaptak egy hasonló nevű pályázatot a borászok is 40 milliárdos kerettel – írja az ügyvezetőre hivatkozva az Agrárszektor.
Ami kifejezetten az élelmiszeripari vállalkozásoknak lett kiírva, az a 2021-es pályázat volt az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és komplex fejlesztésére. A kettő között az volt a különbség, hogy csak technológia- és eszközbeszerzésre lehetett pályázni, míg a másiknál már építeni is lehetett, és akár 5 milliárdos támogatást is igényelhetett a pályázó. Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázat keretösszege 200 milliárd volt, ebből 40-re a borászok pályázhattak csak
- nyilatkozta Hamarics Imre.
A szakember kiemelte, néhány pályázat érdekessége, hogy a borágazattal ellentétben nem támogatta például a sör- vagy az ásványvízágazatokat.
Egyéb problémákra is rávilágított a szakember
Hamarics Imre hozzátette, hogy pozitív változás volt az elektromos felület megjelenése a pályázatok benyújtásához, valamint az ügyféltájékoztató rendszer.
Azonban egy tavaly kiírt pályázatnál a társadalmi egyeztetésre nagyon kevés időt, csupán öt napot hagytak. Emellett a pályázati felhívások struktúrája 2007 óta lényegében nem változott. Valamint az első kiírásoknál az infrastrukturális költségek és szolgáltatás-költségek százalékos korlátja érthető volt, de bizonyos esetekben nem volt életszerű. Továbbá más problémákra is kitért.
A pályázatok megvalósítási szakaszában nagy probléma volt az építési műszaki ellenőr megkövetelése, az adott munkarészhez megfelelő végzettséggel. Ha pedig egy építési árajánlatos tételnél az elszámolásban a kérelemhez képest más tételt akarunk elszámoltatni, akkor három új árajánlatot kell becsatolni
- hívta fel rá a figyelmet Hamarics Imre.
Javaslatokat is tett
A szakember néhány javaslatot is megfogalmazott, például a pályázati menetrend közzétételére.
Legyen egy menetrend, hogy melyik évben milyen pályázati kiírások fognak megjegyezni, a társadalmi egyeztetésekre pedig legyen legalább 30 nap. A költségvetés megborulásának elkerülését segítené, ha egy évvel előre megjelenhetnének a pályázati kiírások, mert így már előre meg lehetne szerezni egy építési engedélyt is. Fontos lenne, hogy a támogatási kérelmek benyújtásánál inkább m2-ár legyen, ahogy az ügyféltájékoztató rendszer fejlesztése is. (…) Szükséges lenne továbbá egy önálló kifizető ügynökség létrehozása, döntési jogkörrel és megyei kifizetéssel
- írja a szakemberre hivatkozva a portál.
