Az idén különösen hamar elérhető lett számos szezonális zöldség és gyümölcs a magyarországi piacokon. A kutatások mégis azt mutatják, nem fogyasztunk eleget az egészséges táplálékokból.
Több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztanunk
A friss zöldségek és gyümölcsök szezonja minden korábbinál korábban kezdődött az idén Magyarországon. Így már tavasszal hozzáférhetővé váltak az első cseresznyék, eprek, málnák, valamint a zöldségek közül a paradicsomok és paprikák.
Azonban a magyar lakosság továbbra is kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, mint amennyit kellene. A felmérések szerint csupán a népesség 10 százaléka eszi meg a napi öt ajánlott adagot. Ez körülbelül 400 grammnak felel meg.
A zöldségek és gyümölcsök alapvető vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal látják el a szervezetet. A helyi, szezonális termékek fogyasztása pedig nemcsak egészségesebb, de gazdaságilag és környezeti szempontból is előnyösebb lehet. Ennek oka, hogy rövidebb úton jut el a termék a fogyasztókhoz.
Azonban nem szabad kevés fajta zöldségre vagy gyümölcsre alapozni az étkezést. Akkor sem, ha azok szezonálisak. Így túl egysíkúvá válhat a tápanyagbevitel.
Viszont az Agroinform megjegyzi, a szezonalitás kihasználásával a nyári hónapokban a kosarakat színes és változatos zöldségekkel és gyümölcsökkel lehet megtölteni. Júniusban például sárgabarackok, meggyek, sárgadinnyék, valamint áfonya, málna, egres és ribizli széles választékban érhető el. A zöldségek közül pedig cukkini, újhagyma, újburgonya, fejes káposzta, karalábé, karfiol, zeller és sóskából válogathatunk.
A világ legdrágább zöldsége lehet a hazánkban igen elterjedt vadkomló
Egyébként számos hazai kertben gyomnövényként irtják az ágyások közé betolakodó, vagy a kerítésre felkúszó vadkomlót (Humulus lupulus). Márpedig a növény hajtásai igen ritka és drága ínyencségnek számítanak Nyugat-Európában.
A komló évelő kúszónövény, amely Közép-Európa nedvesebb területein, ártereiben és ligeterdeiben őshonos. Jellemzően áthatolhatatlan bozótot képez. Indái akár 10-40 méter hosszúra is megnőhetnek. Tavasszal, a hajtás időszakában, a növekedési ütemük akár a 20-50 centiméter is elérheti hetente.
A komló friss, fehér csíráit meglehetősen nehéz betakarítani (kora tavasszal gyűjtik be, nem sokkal a hóolvadás után), emiatt különösen drágák. Németországban, Hollandiában és Belgiumban akár ezer eurót is kifizetnek kilójáért. Ezzel szemben a zöld, valamivel fejlettebb hajtásokat márciustól májusig szedik. Ezek könnyebben szedhetők, és szintén ínyencségnek számítanak, amennyiben még zsengék. Az ízviláguk a színüktől függően spárgára, dióra vagy kelkáposztára emlékeztethet.
A komló virágzatát gyógynövényként is használják. Például nyugtató- és altatóként, de máj- és epebetegségek, gyomorpanaszok ellen is alkalmazzák. Emellett a termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga.
