Friss kutatást publikáltak a hazai lakosság gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokásairól. A tanulmány arra is rámutat, mire kellene odafigyelnünk az említett termékek vásárlásakor és fogyasztásakor.
Ajánlott a napi fogyasztás
A magyarok 34 százaléka csupán heti 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget, amíg 31 százalékuk gyümölcsöt eszik ugyanekkora rendszerességgel. Továbbá a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozta azt, hogy nagyjából havi 3-4 ezer forintot költ az előbbiekre – írja a DélKerTÉSZ reprezentatív kutatására hivatkozva az Agroinform.hu.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása egyébként összesen fél kiló zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta. Mint látszik, ennél lényegesen alacsonyabb lehet a hazai érték. Pedig ezek a termékek magas ásványianyag-, vitamin- és rosttartalmuk miatt a különböző szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is segíthetnek, valamint akár a várható élettartamot is növelhetik.
Így érdemes elkezdeni a változást az egészségünk érdekében
A szakértők szerint, ha valaki több zöldséget vagy gyümölcsöt szeretne a jövőben fogyasztani, érdemes lehet csak kisebb lépésekkel kezdeni a változtatást. Elég lehet az is, ha teszünk egy kevés extra paradicsomot, uborkát, paprikát vagy salátát a szendvicseinkbe, esetleg zöldségsalátára változtatjuk a vacsoránkat.
Vigyázzunk azonban a burgonyával! A krumpli zöldségnek számít, viszont igen magas a keményítő és szénhidráttartalma. Különösen zsiradékban kisütve nem tartozik a legegészségesebb ételek közé. A kutatás szerint a magyarok zöldségfogyasztásának 43 százalékát a pityóka teszik ki. Kisebb mennyiségben természetesen azzal sincs baj, de néha érdemes lehet kiváltani az egészségesebb édesburgonyával vagy karfiollal az ételeinkben.
Idehaza egyébként a lecsó alapanyagai viszik a prímet: a paradicsom, a paprika és a hagyma számít a burgonya után a legnépszerűbbnek a magyar konyhákban.
Így ajánlják a szakértők
A tanulmány kitér arra is, hogy korábbi kutatások szerint két darab gyümölcs és három darab zöldség napi fogyasztásával lehet a legalacsonyabb halálozási kockázatot elérni. A megfelelő mennyiség és összetétel pedig csökkentheti egyes szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is.
Érdemes továbbá előnyben részesíteni a helyi termékeket, hiszen gyorsabban kerülhetnek a fogyasztók asztalára, mint az importáruk. Ezért éretteb, több egészséges összetevőt tartalmazó korukban szüretelik le őket, ellentétben a távoli vidékekről érkező társaikkal
A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a hazai fogyasztók 52 százaléka hajlandó lehet többet fizetni egy termékért, ha az magyar, valamint a többségükben az ízüket is jobbnak találják.
