A tavalyi aszályos és forró időjárás jelentős károkat okozott a legtöbb hazai gabonatermelőnél. Leginkább a kukoricát viselte meg a szélsőséges időjárás. Mutatjuk, hogyan változhattak meg idén a termőterületeket a szárazság hatására.
Kevesebb kukorica, több kalászos
A tavalyi aszályos, száraz időjárás miatt sok helyen a kalászosok voltak a leginkább - vagy egyedüli - jövedelmező gabonanövények hazánkban Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője szerint. Ennek tulajdonítható, hogy jelentősen megnőttek az őszi kalászosok (legfőképp az őszi búza) termőterületei az új szezonban.
Jelenleg a kukorica vetésterülete sínylette meg leginkább a száraz, csapadék nélküli éveket, míg a napraforgó viszonylatában új szintre emelkedtünk és vélhetően 700 ezer hektár körül maradhat a vetésterület akár hosszabb távon is. Nem csak a termőhely helyspecifikus gondolkodás, de az óriási mennyiségű adatok elemzésén alapuló döntések miatt
- nyilatkozta a szakember az Agrárszektornak.
A mezőgazdasági termelőknek a szélsőséges időjárás mellett szembe kellett nézniük az utóbbi időben például az kiugró inflációval, az energetikai problémákkal és összességében a bizonytalan gazdasági környezettel is. Tóth Tamás szerint a jövőben azért, hogy a gazdákat minél kevésbé érintsék ezek a gondok, fontos az adatalapú döntéshozatal a gazdálkodásban és a kereskedelemben is.
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg
- tette hozzá a szakember.
Számháború a kukoricapiacon
Egyébként már korábban is arra számítottak a szakértők, hogy idén jelentősen csökkenhet a kukorica vetésterülete 2022-höz képest. A visszaesést 25-30 százalékra saccolták. 2022-ben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 1,053 millió hektár vetési szándékról számolt be, azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a betakarított területet 819 ezer hektárban határozta meg. Igaz, a hivatal tavaly júniusi felmérése még 983 ezer hektár kukorica-vetésterületről szólt, de ősszel azt közölték, 230 ezer hektár tengerit kellett lesilózni, mert az aszály kizárttá tette a termést.
A Gabonaszövetséghez befutó információk alapján korábban 750 ezer hektáros vetésterületet valószínűsítettünk, most ezt tartjuk rosszabb esetnek, mert azóta olyan hírek érkeztek, hogy fogynak a vetőmagok, így reménykedünk abban, hogy a 800 ezer hektárt is meghaladhatjuk. (…) Mivel a belföldi igények kielégítéséhez 4,5 millió tonnára van szükség, normál termés esetén a 800 ezer hektár pedig ehhez elég
- nyilatkozta Pótsa Zsófia, a gabonakereskedőket, -feldolgozókat és takarmánygyártókat képviselő szervezet főtitkára május elején.
Hozzátette, ha idén visszatér a tavalyihoz hasonló aszály, vagy tartósan 700-750 ezer hektár körüli marad a vetésterület, az gondot jelent az ország önellátására nézve is kukoricából.
