Másfélszeresükre is emelkedhettek a kertészetek termelési költségei Magyarországon. Az energiaárak növekedése leginkább a gombatermesztőket, illetve a hajtató kertészeteket érinti, de igen rossz a helyzet a gyümölcságazatban is. Valószínűsíthető, hogy a következő években többeknek kell felhagyniuk a nem kifizetődő termeléssel.
Elképesztő termelésiköltség-növekedés a kertészetekben
A magyarországi kertészetek energiaköltségei akár 10-15-szörösükre is ugorhattak az idén. Emellett sokkal drágábbak lettek az inputanyagok és a munkaerő, így 30-50 százalékra tehető a termelési költségek emelkedése 2022-ben. Igaz, a hajtató kertészetekben meglehetősen elterjedt a termálkutas fűtés, de teljesen az sem fedi le az energiaszükségletet.
Alternatívaként említhetjük szintén kiegészítő jelleggel a napelemes villamos energiatermelést, amit sok helyen alkalmaznak, de jelenleg a hirtelen megugró telepítési számmal felmerülő hálózati korlátok és kormányzati intézkedések megnehezítik az új telepítéseket
- idézi a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot az Agrárszektor.
Néhány üvegházban úgy próbálnak spórolni az energián, hogy csökkentik a kiegészítő világítás használatának időtartamát az őszi-téli hónapokban, sőt néha mellőzik is, viszont ez a terméshozam visszaesésével is járhat.
Mások nagyobb bajban lehetnek
A kertészeti szektoron belül a gombatermesztőket sújtja leginkább az energiaválság, hiszen számos berendezésüknek különösen nagy az energiaigénye. Mellettük - hasonló okok miatt - nincs jó helyzetben a feldolgozóipar sem. Továbbá a szabadföldi zöldségtermelőket is érinti az energiakrízis, mivel a terményeik jelentős részét hűtőházakban kell tárolni.
Elképzelhető, hogy a megnövekvő energiaárak miatt a kisebb likviditással rendelkező kertészeteknek fel kell adniuk a jelenlegi tevékenységüket, de általánosan nézve a kertészeti szektort, a hajtatásos/üvegházi termesztés hosszú távon növekedést mutathat majd. Az üvegházi termesztés jelentheti a jövőt, hatékonysági és klimatikus adaptációs tényezőket figyelembe véve. Energiahatékonyság fejlesztésével és erőforrások diverzifikálásával kell majd megerősíteni az üvegházi termesztést a jövőben, de sok múlik most azon, hogy a hajtató kertészetek, hogyan jönnek ki a télből, mennyire tudják átvészelni ezt a nehéz időszakot
- tájékoztatott a Fruitveb.
Ennél rosszabb a helyzet a gyümölcstermesztőknél. Ebben az ágazatban egyébként is jóideje csökken a termőterületek mérete, ami részben az időjárási viszontagságoknak, vagy a nyomott felvásárlási áraknak is tulajdonítható. Mindezek miatt a következő években az érintett gazdák több tíz százaléka hagyhat fel a gyümölcstermesztéssel.
Valószínűleg nem fogyasztunk elég zöldséget és gyümölcsöt
A DélKerTÉSZ reprezentatív kutatása szerint a magyarok 34 százaléka csupán heti 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget, amíg 31 százalékuk gyümölcsöt eszik ekkora rendszerességgel. Idehaza a lecsó alapanyagai viszik a prímet: a paradicsom, a paprika és a hagyma számít a burgonya után a legnépszerűbbnek a magyar konyhákban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása összesen fél kiló zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta. Mint látszik, ennél lényegesen alacsonyabb lehet a hazai érték. Pedig ezek a termékek magas ásványianyag-, vitamin- és rosttartalmuk miatt a különböző szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében segíthetnek.
