Jellemzően nem tudnak versenyezni az olcsó lengyel és szerb importmálnával a magyarországi termelők. Részben emiatt drasztikusan csökkent a gyümölcs termőterülete hazánkban az elmúlt években, így a jövője is kérdésessé vált. A magyar málna fagyasztóipari hasznosítása már el is érte a megszűnés határát.
Végleg eltűnhet a magyar málna az üzletekből
Tavaly elenyésző területen, nagyjából 101 hektáron termesztettek málnát hazánkban. Azonban a becslések szerint ezen ültetvényeknek csak a fele lehet elfogadható színvonalú. Az itthon termett gyümölcs éves mennyisége jelenleg az 1000 tonnát sem érheti el. Pedig igen nagy múltja van hazánkban a málnatermesztésnek.
Hosszú évek óta egyre szomorúbb a málnatermesztés helyzete Magyarországon. Míg az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant
- tájékoztatta a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrárszektort.
Ezért eshetett vissza a termőterület
A hazai málnatermesztés bezuhanását több okra vezetik vissza a szakemberek. Egyik részről nem kedvez a magyarországi klímaváltozás a növény termesztésének. Másik oldalról a termelése egyre inkább modern és nagyon költséges megoldásokat követel, azonban ezek a fejlesztések jellemzően elmaradtak a hazai ágazatban. Modernizáció nélkül rendkívül munkaerőigényes a málnatermesztés, viszont munkaerőből híján van az egész mezőgazdaság. Mindezek miatt a hazai termelés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt az importmálnával.
A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. (…) A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát
– ismertette a FruitVeB.
Nem lehet megúszni a fejlesztést?
Öntözés, jégháló nélkül napjainkban szinte lehetetlen küldetés minőségi málnát termeszteni hazánkban, de lassan a fagyvédelem is elkerülhetetlenné válhat
- idéztük Ildikó gazdasszonyt korábban.
Ő 2016 óta foglalkozik a gyümölccsel Vas megyében, nagyjából három hektáron. Abban az évben saját pénzből telepítették a málnát, majd később pályázati forrásból csepegtető öntözéses rendszert alakítottak ki, amelyhez egy 130 méter talpmélységű kutat is fúrattak. A terület nagyjából kétharmadát jéghálóval fedték le, ami eredeti funkcióján túl nyáron az égető napsugaraktól és légköri aszálytól is megvédi a gyümölcsöt. Érezékelhető a haszna a betakarításkor, hiszen általában nagyobb, egészségesebb szemeket szednek a háló alól. Valamint építettek egy hűtőkamrát is, ami frissen tudja tartani a leszüretelt szemeket.
Azonban a termelési folyamatnak van olyan része, ahol beruházással, eszközökkel nem igazán lehet kiváltani az emberi munkát. A gazdaságban a málna érésének 5-6 hetében 30-50 emberre van szükség a három hektáron a szürethez. Viszont az idénymunkásokat jellemzően nem tudják a környékről összeszedni, ezért külföldi vendégmunkásokat is alkalmaznak.
